24. fejezet

(Jimmy)

Percekig csak álltam ott az irodámban, és próbáltam feldolgozni a tényt, hogy az a szemtelen csitri már megint mit művelt velem. Annyira kibillentett az egyensúlyomból, hogy képes voltam álló farokkal csókolózni vele, és nem sok választott el attól, hogy lesöpörjek mindent az asztalomról, feldobjam rá, és ott helyben megdugjam. Totál káosz volt a fejemben, és a farkam egyáltalán nem akart lelohadni.

Dühödten kaptam elő a telefonomat a farmerom zsebéből, és hívtam fel az egyetlen embert, akinek ebben a szituációban elmesélhettem a velem történteket.

- Szia tesó. Mi a helyzet? - vette fel jókedvűen a készüléket Robert.

- Beszélnünk kell. - szűrtem a fogaim közt. - Melanie-mentesen! - tettem hozzá halkabban, mire a háttérben ajtó nyílását, csukódását hallottam. Imádtam Melanie-t, de ő mindig is lojális volt Vicky-hez velem szemben.

- Kijöttem az udvarra, mondhatod. Baj van? - kérdezte aggódva.

- Rob... megcsókoltam. - vallottam be a legjobb barátomnak minden szépítés nélkül. Tisztában volt a korábbi és a jelenlegi helyzettel is, tudta, hogy érintett az egész Vikcy-s sztori, velem volt, és segített kilábalni a dolgokból. Annak ellenére, hogy mennyire ágált a Gabby-val kötött házasságom ellen, végül is elfogadta a dolgot, és egészen meg is kedvelte a feleségemet. 

- Tudtam, hogy gond lesz azzal a csitrivel... - sóhajtott nagyot. - Mennyire vészes a szitu? - kérdezte egy hosszas hallgatás után, mire ecseteltem neki a kettőnk közt lezajlott párbeszédet. Megfontoltan válaszolt, nem akart megbántani, de tudtam, hogy ettől függetlenül kegyetlenül az arcomba vágja a véleményét. - Nézd öregem, ha nekem olyan lenne a kapcsolatom Melanie-val, mint neked Gabby-val, és a bombázó exem végig akarná kefélni velem az irodám mind a négy sarkát, én nem haboztam volna egy pillanatig sem.

- Szóval azt mondod, hogy csaljam meg a feleségemet. - összegeztem, miközben leroskadtam a székemre.

- Nem. Én azt mondom, hogy vagy rendezd a kapcsolatodat a feleségeddel, mert így te szenvedsz kóros kanosságban, vagy szarj bele az egészbe, és dugd meg azt a nőt, aki meg akarja dugatni magát. - felelte. Viccesen tálalta a dolgokat, de tudtam, hogy nagyrészt igaza volt ezekben a dolgokban. - Aztán persze azt csinálsz, amit akarsz. 

- Vicky egy hurrikán. Amint megdugnám, szaladna a feleségemhez botrányt kavarni. - jegyeztem meg.

- Én úgy emlékszem, régebben se éppen reklámozta, hogy veled volt, pedig megtehette volna akkor is. - vetette ellen Rob. 

- Már bánom, hogy elmondtam neked. - sóhajtottam fel elgyötörten. - Nincs semmi bajom, csak kangörcsöm van. 

- Na, akkor menj haza, döntsd hanyatt az asszonykádat, engem pedig hagyj békén, mert ma romantikus vacsira kell vinnem a gyerekem anyját, aki egész délelőtt azért nyöszörgött, mert itthon kell hagynia Nana-val az ő kicsikéjét, hogy velem lehessen. - puffogott.

- Látom, nem csak én szenvedek attól a bizonyos görcstől. - nevettem fel. Rob mostanában nehezen viselte, hogy nem ő irányított a házasságában, hanem a fia. 

- Bontom a vonalat, ezt meg sem hallottam... - éreztem a hangján, hogy mosolyog.

- Szép estét, Rob. - kiáltottam még bele a hangszóróba, de nem voltam biztos benne, hogy hallotta e. 

Megfontoltam minden egyes szavát. Hátradőltem a bőrhuzatos székemben, feltettem a lábam az asztalra. A fiókomból dugihamutartót vettem elő, és rágyújtottam. Lassan, ráérősen pöfékeltem, és közben az életem jelenlegi eseményein elmélkedtem. Gabby tökéletes feleség és társ volt a számomra, remekül együtt tudtunk működni. Szerettem őt, boldog voltam vele. A szexualitás kérdésében már akadtak ugyan problémák közöttünk, de sehogy sem tudtam megoldani ezeket, és nem akartam vitázni sem vele emiatt. Egyszerűen csak beletörődtem, hogy vallásos neveltetése miatt ő sosem lesz olyan nő az ágyban, mint amire vágytam. Viszont elvárhatja e tőlem, hogy az ő hiányosságai miatt én önmegtartóztatásban éljek? Miért is ne élhetnék egy olyan lehetőséggel, amikor megdughatok egy bombanőt, mindenféle következmény nélkül? 

Vicky tagadhatatlanul is egy bombázó volt. Nem létezett olyan férfi a földön, aki ne kívánta volna őt. Az iránta táplált érzéseimet megölte a New York-i előadásával, a mostani viselkedése pedig ebben csak megerősített. Nem tetszett nekem, ami vagy aki lett belőle, arról viszont nem tehettem, hogy kívántam őt. Ezt a testet látva bárki így lett volna a helyemben. A szó-szoros értelmében gyönyörű volt ez a pimasz kis csitri, még akkor is, ha úgy öltözködött és viselkedett, mint egy ribanc. 

Elnyomtam a csikket, a hamutartót visszatettem a fiókba, majd összeszedtem magam, és elindultam Gabby-ért a kórházba. A lépcsőnél vártam rá, szokás szerint megnyugtatott a látványa. Vörös haját össze-vissza fújta a szél, ahogy felém igyekezett, bokáig érő zöld ruhája a testére tapadt. Kezében kistáska, hóna alatt orvosi magazinok, homlokán az egész napos műtői munka végett még ott virított a műtőssapka mélyedése. 

- Szia Édesem. - köszöntöttem őt mosolyogva, mire pirulva a karjaimba bújt. Olyan kislányos tudott lenni néha. El akart lépni tőlem, hogy beszálljon az autóba, de én nem hagytam, szorosabban öleltem, és megcsókoltam. Óvatosan hárított el magától.

- Kérlek, ne itt az utcán. - a nyaka is vörös volt már. Nagyon zavarba lehetett hozni.

- Akkor gyere, siessünk haza. - nevettem rá.

A kocsiban végig az általa végzett nagyon izgalmas műtét részleteit ecsetelte, és bevallom, egy árva szót sem értettem belőle még annak ellenére sem, hogy nagyon igyekeztem felfogni amit mondott. A lakásunkig kettesével szedtem a lépcsőket, ő pedig nem értette, miért sietek ennyire, pedig ismerhetett volna már ennyire. Amint magunkra csuktam az ajtót, kivettem a kezéből a táskáját, ledobtam a padlóra, a magazinokat pedig a cipősszekrényre hajítottam.

- James, ezek drága holmik... - aggodalmaskodott Gabby, de egy csókkal elnémítottam. Karomba vontam, és a ruhája hátán levő cipzárt kerestem. - Mit művelsz? - kérdezte két csók között.

- Szeretkezem a feleségemmel. - mormoltam az ajkaira, miközben lehúztam a cipzárt a hátán, és próbáltam megszabadítani a ruhájától. Elsöpörte a kezeimet magáról, szégyenlősen fogta össze magán a zöld ruháját. 

- Nappal van, James. - vetette ellen pirulva. Olyan döntő érvnek tekintette ezt, hogy majdnem kinevettem érte. 

- Nem túlzottan érdekel. - feleltem mosolyogva, és próbáltam lefejteni az ujjait az anyagról, hogy levehessem róla. - A feleségem vagy a kurva életbe is! - szóltam rá erélyesebben, mire könnyek gyűltek a szemében.

- James, kérlek... - suttogta riadtan. - Azt hittem, megértesz engem.

Elengedtem őt, megsemmisülve meredtem magam elé. Olyan dühös voltam, mint még soha életemben. Szeretett engem ez a nő? Hát nem érezte, hogy ez így nagyon nincsen rendben? Milyen feleség az, aki nem akar szeretkezni a férjével? Becsörtettem a konyhába, magamhoz vettem egy kis pénzt a szekrényből, majd fogtam a kocsikulcsomat, és elindultam kifelé.

- Hová mész? - kérdezte halkan. Ugyanúgy állt ott az előszobában, ahogyan hagytam. 

- El. - feleltem megállás nélkül. Vissza sem néztem.

- James... -kiáltott utánam.

- A picsába Gabby! Hagyjál már! - üvöltöttem vissza a lépcsőfordulóból, és lerohantam az utcára. Padlógázzal indítottam a Buick-ot, és mire feleszméltem, már a tengerparton voltam. Csak ültem a kocsimban, néztem a hullámokat, és próbáltam lenyugodni, de most ez sem segített. Önkéntelenül is felrémlett bennem Vicky, ahogy végigsimított a farkamon, és megkérdezte, szeretném e megdugni őt. Hülye voltam, hogy nem éltem a kínálkozó alkalommal. Éreztem, hogy pia nélkül nem tudok békére lelni, így a bár felé vettem az irányt, magam mögött hagyva a hullámzó tenger moraját. 

A bárban már nagyon sok ember volt, képtelenség volt normálisan közlekedni odabent. Néhány ember vállát megütöttem, ahogy nyomakodtam előre, de nem zavartattam magam, igazából még vágytam is rá, hogy belém kössön valaki, legalább egy jó kis bunyóval le tudtam volna vezetni a feszültségemet. Jó sok Tequilát rendeltem magamnak, és egyesével húztam le a kis poharak tartalmát. Dübörgött a zene, mindenki fantasztikusan érezte magát, csak én voltam kibaszottul letargikus, egészen addig, míg meg nem láttam Vicky-t. Dühödten meredtem rá, mikor észrevettem, hogy megpillantott engem a terem másik végéből.  Elégedetten mosolygott rám, jókedvűen intett nekem a középső ujjával, majd visszafordult két pasihoz, akikben felismertem az épp ügyeletes helyi bikákat. Koccintottak a poharaikkal, és láttam, hogy Vicky egy hajtásra bedobta a már sokadik pohár wiskey-jét. Rick szorosan vonta őt a karjaiba, kissé hátradöntötte, és lenyalta Vicky szája széléről a maradék italt. Olyan érzés volt, mintha jó erősen tökön vágtak volna. Annyira erős birtoklási ösztön kapott el, ahogy őket néztem, hogy nem tudtam parancsolni magamnak, felálltam, és elindultam feléjük. Eltökélt szándékom volt kiütni a két pöcsöt. Vicky kéjesen megvonaglott Rick karjában, aki úgy vigyorgott, mint aki be van tépve. Vicky erre megragadtam az arcát, hevesen megcsókolta, majd intett Anthony-nak is, aki erre közelebb lépett.

-     - Nehogy kimaradj a jóból! – nevetett rá, majd őt is megcsókolta. Felfordult a gyomrom ettől a közjátéktól. Megmarkoltam a karját, és elrántottam srácoktól. Megint a kibaszott tűsarkúit vette fel, így még arra is nekem kellett ügyelnem, hogy ne vágódjon el a padlón, annyira be volt piálva.

-    - Elárulnád, hogy mégis mi a francot művelsz te itt? – förmedtem rá. Nyomatékosítottam a rosszallásomat, szinte belemásztam az arcába. Nem kellett volna, a parfümje most is teljesen elcsavarta a fejemet. Kezdett a Tequila is megütni.

-    - Szerintem te pontosan tisztában vagy vele, hogy mi folyik itt. – nézett rám dacos arccal. – Most pedig eressz el, mert újból széttaposom a lábadat! – sziszegte dühödten. Nem húztam fel magam csak azért sem.

-     - Mindenki téged néz, ahogy szédíted ezt a két pasit. – mondtam, és nem mozdultam. Nem mondhattam el neki, hogy totálisan kiakasztott ezzel a műsorral, és mennyire szarul esett, hogy más pasikkal láttam őt enyelegni. Még csak az kellene nekem, hogy azt higgye, érzek iránta valamit. Mondjuk megdugni nagyon is szeretném, de ezt nem lehet összekeverni más érzésekkel.

-     - Leszarom, hogy mit gondolnak. Én jól érzem magamat, neked meg semmi közöd ehhez az egészhez. Volt alkalmad, nem éltél vele. – megvonta a vállát, majd kihúzta a karját a szorításomból, és visszatipegett a fiúkhoz. Ennél egyértelműbben nem tudathattam vele, hogy a könnyelmű viselkedése visszaüthet rá, így visszamentem a terem másik felébe, és onnan méregettem őket dühtől szikrázó tekintettel. A kis pöcsök táncolni vitték, és láttam rajta, hogy egyre jobban bepörgött. Nem hagyhattam, hogy Dean lányát részegen két ilyen kis pöcs megdugja. Ezzel a gondolattal nyugtattam magam, hogy emiatt léptem közbe, és nem a mérhetetlen féltékenységem miatt.

-    - Leakadhatnátok a csajról, nem fogjátok partiba vágni. – közöltem a két díszpöccsel, miközben elhúztam Vicky-t ismét a közelükből. 

-   - Buck nem hiszem, hogy ezt te eldöntheted Vicky helyett. Láthatod, mennyire elvan velünk… - vetette ellen Rick, miközben Anthony tett egy fenyegető lépést felém. Pontosan erre vártam.

Egy mozdulattal elkaptam Anthony egyik ujját, és addig csavartam, míg a nagydarab fiú le nem rogyott a földre. Ekkor a másik kezemmel torkon ragadtam, majd Rick-hez fordultam.

-   - Ha meglátlak titeket még egyszer a közelében mindkettőtöket hullazsákba rakatlak. Világos voltam? – kérdeztem, de egyik sem válaszolt. Erősebben szorítottam Anthony torkát, a srác szemei egészen kidülledtek. Nem zavart a dolog túlzottan. – Világos voltam? – ismételtem meg erélyesebben a kérdést.

- Húzzunk innen… - morogta Rick a haverjának, mire elengedtem őt, és a két jómadár elillant. 

Vicky felé fordultam, ő pedig ököllel az arcomba vágott. Azt hiszem sikerült alaposan feltüzelnem őt, de még mindig nem volt ez elég jó indok arra, hogy pofán csapjon. Remegtem az idegtől, és olyan tekintettel néztem rá, amitől még ő is megrémült egy pillanatra, pedig nem sűrűn fordult elő ilyen vele. Kihasználtam ezt az alkalmat, feldobtam a hátamra és elcipeltem a tömegből, ahol mindenki minket nézett. Mocorgott, ütlegelte a hátamat, de a hangzavarban nem hallottam a szitkozódását szerencséjére. A pultos korábban egy évfolyamba járt velem, rám kacsintott, és a raktár felé intett. Jó sok csajt vittem már be ebbe a raktárba mielőtt megnősültem, és Parker mindig tartotta a száját ezzel a témával kapcsolatban, így nyugodt lélekkel vittem be oda Vicky-t. Ahogy beléptünk az ajtón megszabadultam a pehelysúlyú boxolómtól, ő pedig kissé imbolyogva próbált egyensúlyozni a massarkúban. Becsuktam az ajtót, és egy retesszel be is zártam magunkat oda. Kérdőn nézett rám, dühe egy szemernyit sem csillapodott, de én sokkal dühösebbnek éreztem magam. A kettőnk közt levő állandó szexuális frusztráció lassan az őrületbe kergetett. 

-    - Mégis mi a francot képzelsz magadról, te faszfej? – ordította Vicky.

-   - Mindenki téged nézett Vicky! – üvöltöttem vissza. A zene dübörgött bentről, nem hallhatott minket senki sem.

-    - Csak te voltál elfoglalva azzal, ami történt. Senki más nem találta ezt zavarónak. Csak egy lány vagyok, aki jól akarta érezni magát. – folytatta.

-    - Vicky! Hát te egyáltalán nem fogod fel miről is van szó? – sóhajtottam fel elkeseredetten. – Dean-t itt mindenki ismeri, és mindenki tisztában van vele, hogy te vagy a lánya. Azt akarod, hogy úgy emlegessék apádat, hogy ő az, akinek a lányát gruppenbe vágta Vancouver két ügyeletes bikája? – a végletekig fel tudott idegesíteni. Egy percre úgy tűnt, elgondolkodott rajta.

-   - Semmi közöd hozzá, hogy kivel mit művelek! – vágta oda nekem gúnyosan. – Te voltál az, aki ma megcsókolt, utána pedig visszakozott! 

 

      - Azt a csókot felejtsd el… - morogtam. Tudhattam volna, hogy fel fogja hozni ezt a témát.

- Pedig megtörtént. – vonta meg a vállát. – Ahogy ez is. – közelebb lépett hozzám, és mélyen a szemembe nézett.

 

Megragadta az ingem nyakát, két kézzel szorosan magához vont, és forrón szájon csókolt. Mohón csókoltam vissza, szinte felfaltam a száját, de igazából erre vágytam már egész nap. Kezeimmel abba a formás kis fenekébe markoltam, szinte teljesen átadtam magam az élvezetnek, aztán felrémlett előttem Gabby arca, és megint elfogott a bűntudat. Hirtelen elengedtem őt, bár utólag kissé tartottam tőle, hogy nem képes megállni a lábain.

- Rosszabb vagy mint egy tüzelő szuka. – néztem rá szúrós szemmel. Próbáltam menteni a saját helyzetemet, nem hagyhattam, hogy rájöjjön, mennyire labilis vagyok miatta. - Mindegy, hogy kivel, csak meg legyél dugva? – az arcába ordítottam, de ő nem lépett hátrébb. Ennyire nem tudtam megrémíteni?

 

Úgy nézett rám, mint aki menten meg akar fojtani. Újból az arcomba akarta vágni az öklét, de én résen voltam, erősen megragadtam a karját, és a háta mögé csavartam azt.

-   - Ne játszadozz velem, Vicky! – követeltem. Lendült a másik karja, de azt is elkaptam és hátracsavartam. Zihálva lélegzett, melle fel-alá mozgott közvetlenül a szemeim előtt. Ez volt az a pillanat, amikor annyira begerjedtem, hogy nem tudtam megállítani az eseményeket, csak sodródtam.

 

Egy kézzel tartottam mindkét csuklóját, miközben addig lépkedtem felé, hogy a feneke egy asztalnak ütközött. Le sem vettem a tekintetemet róla, megbabonázott engem teljesen.   Szabad kezemmel felhúztam a szoknyáját, mire kissé értetlenül nézett rám. Elmosolyodtam. Még ő sem hitte el, mire készültem. A füléhez hajoltam, és belesúgtam:

- Nehogy azt mond, hogy lógva hagytalak délután, gyönyörűm! – az utolsó szót erősen megnyomtam, hogy érezhetően gúnyosan hasson, ám mileőtt bármit is tehetett volna, letéptem róla a bugyiját, és a lábainkhoz hajítottam. Keményen feldobtam az asztalra, mire automatikusan széttárta a lábait. Jó kislány! Mélyen a szemébe néztem, de egy cseppnyi ellenvetéssel nem találkoztam, így bátrabban közeledtem felé. Vadul csókoltam, miközben kiszabadítottam egy kézzel az addigra már keményen álló farkamat a nadrágomból. Nem hagytam neki időt a mérlegelésre, egy mozdulattal, azonnal belé hatoltam. Képtelen voltam finomkodni, keményen döftem belé magamat, ő pedig felszisszent a fájdalomtól. Nem torpantam meg, mert éreztem a hüvelyében az apró rándulásokat, tudtam, hogy teljesen begerjedt tőlem, ennyire már ismertem.

Szabad kezemmel a tökéletes melleit markolásztam, éreztem, ahogy egyre csak duzzadnak a mellbimbói. Hatalmas szerencsémre abszolút nem hordott melltartót, így beletemetkezhettem a lágy domborulatokba. Eleresztettem a csuklóit, így meg tudott ragadni ő is. Gyors, kemény lökésekkel döfködtem, és minden annyira intenzív volt. Alig vártam, hogy végre elélvezzen, nem tudtam már sokáig tartani magamat. Nem volt több 5 percnél az egész, és ő már zihálva remegett az orgazmustól. Ahogy megéreztem a hüvelyében a nagyon is heves rángásokat, még vadabbul tettem a magamévá, és nem sokra rá már belé is élveztem. Annyira észvesztően jó volt! És ekkor tudatosult bennem, hogy nős férfiként egy korábban eldobott nőmmel éltem át életem legintenzívebb orgazmusát. Nem volt kellemes érzés rájönni, hogy felelőtlenül megcsaltam a feleségemet, de eszement módon kívántam Vicky-t. A szemeibe néztem, azt vártam, mond valamit, de ő csak elhúzódott tőlem, én pedig nem álltam útját. Benyúlt a farmerom zsebébe, és kivett pár zsebkendőt belőle. Megtörölte magát, majd a földre hajította a használt zsepiket a szakadt bugyija mellé. Meredten álltam ott, tudtam mi fog következni. Ellépett mellettem, és szánakozóan nézett vissza rám. Nem is számítottam tőle másra, de még így is kibaszott szexi volt.

 

-    - Jó tudni, hogy ugyanolyan vagy mint a többi férfi. Magas lóról beszélsz, de végül te is csak azt csinálod, amit én akarok.  – kacarászott.

-     - Vicky… - kezdtem, de leintett. Igazából nem is tudtam volna mit mondani, totálisan igaza volt.

-     - Csókoltatom a feleséged! – integetett vissza sem nézve, és már kint is volt a bárban.

 

   Összezavarodva a saját érzéseim és az imént átélt dolgok miatt egy darabig csak álltam ott, mint valami idióta, aztán összeszedtem magamat. Megigazítottam a ruháimat, felvettem a földről a használt zsepiket, és Vicky szakadt bugyiját. A szemetet kidobtam az ajtó mellett levő kukába, a bugyit pedig zsebre vágtam. Jó érzés volt a farkam mellett tudni ezt a kis szuvenírt. Felemás érzésekkel hagytam magam mögött a helységet, hogy még több Tequilát boríthassak magamba annak örömére, hogy totálisan hülyét csináltam magamból egy csitri előtt. Elemésztett a bűntudat. Nem csak megcsaltam a feleségemet, Vicky olyan szinten elvette az eszemet, hogy szó szerint megerőszakoltam őt. Nem csoda, ha utált engem...

     

    Helló Mindenki!

 

Meghoztam a friss fejezetet! Nagyon sok kommentet kérek ám hozzá!

 

Pusszancs, Arielle