5. fejezet

(Vicky)

-                     Gyönyörűm… - dünnyögte.

Gyengéden a tarkóját simogattam, ő pedig újra a szemembe nézett. A pillanat magával ragadott, s nem hagyva számára más lehetőséget, ajkaimat az ajkaihoz érintettem. Csak egy ártatlan puszit akartam neki adni, de ő úgy kapott az ajkaim után, mintha abban a pillanatban az élete függött volna ettől, én pedig átélhettem végre életem első igazi csókját. Heves szenvedéllyel, mohón falta ajkaimat, de egyetlen pillanatban sem ijedtem meg tőle, csak szorítottam magamhoz erősen. Belemarkolt a fenekembe, magára emelt, én pedig ösztönösen átkaroltam a derekát a lábaimmal. A ruháinkon keresztül is éreztem merev férfiasságát, de még így sem féltem. Sőt. Akartam Jimmy-t. Zihálva váltunk el egymástól, szinte erővel szakította el magát tőlem. Csalódottságot éreztem, amikor elengedett, és újra a saját lábaimon kellett állnom. Végigsimított az arcomon, beletúrt a hajamba.

-                     Gyönyörűm… - motyogta újra. Vissza akartam húzni magamhoz, de nem engedte. – Nem csinálhatjuk ezt.

-                     Az előbb is csináltuk. – vetettem ellen szinte kábultan. Olyan élményt adott nekem, amit tudtam, hogy sosem fogok elfelejteni.

-                     Mert részeg vagyok, és letámadtál – felelte.

-             Nem úgy tűnt, mintha ellenedre lett volna, de ha nem akartad, akkor elnézést kérek! – mondtam, majd beszaladtam a házba, fel az emeletre, és rávetettem magam az ágyamra. Könnyeim kibuggyantak, és még azt sem vettem észre, hogy Jimmy utánam jött. Hangtalanul mellém feküdt az ágyra, és szorosan magához ölelt.

-                     Ne sírj, mert azt nem tudom elviselni tündérkém. - dünnyögte. A hajamat simogatta, én pedig lassan megnyugodtam a karjaiban. 

-                     Miért? – hüppögtem. Tudtam, hogy érteni fogja ennyiből is, mit szeretnék annyira tudni.

-                     Nekem sosem volt rendes családom – mondta halkan. Felkönyökölt, úgy nézett le könnyes arcomba. – Az anyám egy finom, gyengéd nő volt, az apád volt az első szerelme, és miután szakítottak jó barátságban maradtak. Az apám és Dean együtt szolgáltak a seregben. Emlékszem rá, amikor anyukád terhes volt veled, és arra is, amikor megszülettél. Bent voltunk meglátogatni téged és Allison-t a kórházban. Láttam, amikor apád csaknem belerokkant abba, hogy elhagyta őt, aztán a küzdelmét, hogy láthasson téged. Eközben az én apám drogfüggő és alkoholista lett, folyamatosan csalta anyámat, aki szótlanul tűrte ezt, mert azt akarta, hogy egész családban nőjek fel. Nem vette észre, hogy mennyire utálom és szégyellem az apámat, hogy félek tőle. Anyát és engem is rengetegszer megvert. Dean közbe akart avatkozni, de anya összeveszett vele, és többé nem is álltak szóba egymással. Kamasz koromban már lázadoztam az apám ellen, és addigra megutáltam az anyámat is, aki még így is szerette őt. 15 éves voltam, és elegem volt ebből az egész életből, amit a szüleim adtak nekem. Mikor apám egyik éjjel kábultan hazavánszorgott, addig kötözködött anyámmal, míg jól összevesztek. Akkora pofont adott neki, hogy ő a földre esett, én pedig abban a pillanatban életemben először behúztam egyet az apámnak. Addig ütött, amíg el nem ájultam. Csak később tudtam meg, hogy anyám azt hitte, hogy meghaltam, így nekiment az apámnak, aki ezért elvágta a torkát egy konyhakéssel, majd otthagyott minket vérbe fagyva. Hajnalban én hívtam a mentőket és a rendőröket a meggyilkolt anyámhoz. 

-                     Jimmy… - nyögtem fel, de leintett.

Talán úgy érezte, ha nem hagyom, hogy befejezze, sosem lesz már hozzá elég ereje.

-                     Anyám testét elvitték a hullaszállítók, engem meg bedugtak egy intézetbe. Két héttel később Dean eljött értem, és idehozott. Az apámat elfogták a rendőrök, a tanúvallomásom alapján börtönbe zárták. Anyám még azelőtt gondoskodott rólam, hogy meghalt. A végakaratában leszögezte, ha ő már nem él, senki máshoz nem kerülhetek, csak Dean-hez. Apád által ismertem meg, milyen igazi családban élni. Ő és Nana a családom, és én mindig hálás leszek nekik, amiért befogadtak.

-                     És nem akarsz visszaélni a jóindulatukkal – összegeztem a lényeget. 

Az, hogy elmondta mindezt nekem, azt bizonyította mennyire megbízik bennem, és ezzel összefacsarta a szívemet. Teljesen reálisan szemlélte a helyzetet, és olyan dolgokat mondott el, amikre nekem is gondolnom kellett volna. Vajon apa mit szólt volna, ha látott volna minket csókolózni?

-                     Ez bonyolultabb ennél, Vicky – sóhajtott fel.

-                     Nem vagyok fogyatékos. Ha elmagyarázod, megértem. - vetettem oda hanyagul. Nem volt kedvemre való ez a beszélgetés. 

-                     Habzsolom az életet, és ezt élvezem. Eszem ágában sincs lekötni magam, ezért is mondom el minden lánynak, hogy ne reméljen a szexnél és néhány randinál többet tőlem. Nem akarom összetörni senki szívét sem, de a tiédet a legkevésbé, Vicky. Dean-nek és Nana-nak is te vagy a legfontosabb, és hozzám is közel állsz. - mondta. A fene vigye el, hogy ilyen mocskos őszinte! Meghagyhatta volna az illúziót nekem legalább! Csak egy kicsit ringathatott volna rózsaszín ködben, hogy élvezhessem azt!

-                     Akkor miért hagytad, hogy megcsókoljalak? – kérdeztem, bár tudtam, hogy a válasz nem fog tetszeni.

-                     Férfi vagyok. Ha egy ilyen gyönyörű lány megcsókol, nem vagyok képes nem visszacsókolni. Főleg nem ittas állapotban. De téged nem vehetlek egy lapra a többi lánnyal, Vicky. Dean külön megkért rá, hogy hagyjalak ki a striguláim közül, mert félti a szívedet. És attól is nagyon távol állok, aki hozzád illő lenne. - fordította el a fejét.

-                     Már miért állnál távol tőle? – emeltem fel a szemöldökömet.

-                     Nem vagyok hűséges típus, szeretek a barátaimmal lógni, nem vagyok tanult ember, inkább dolgozom. Bulizok, iszok, dohányzok, és…

-                     Ki illene hozzám szerinted? - sóhajtottam fel.

-                     Egy new york-i milliomos csemete, aki öltönyben parádézik, valami nagyvállalatot vezet, és a tenyerén hordoz téged.

-                     Nem csak egy gazdag ember tud valakit a tenyerén hordozni. Fogalmad sincs, hogy én mire vagy kire vágyom – feleltem kissé élesen, majd ráfüggesztettem a tekintetemet. – Részeg vagy még?

-                     Kicsit – mondta. – De miért?

-                     Mert akkor még vissza fogsz csókolni, ha megcsókollak – suttogtam, majd közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam.

Olyan szenvedéllyel csókolt vissza, hogy felizzott tőle az egész testem. Soha életemben nem éreztem még ehhez hasonlót, és tudtam, hogy kívánom őt. Tisztában voltam vele, hogy ezt kell érezni ahhoz, hogy két ember le akarjon feküdni egymással, és az lett volna a helyes, ha ilyen érzelmek közepette élné át mindenki az első szexuális élményét. Tudtam, hogy Jimmy sosem bántana engem, soha nem érne úgy hozzám, hogy fájdalmat okozzon. Vele akartam felfedezni a vágyat, a beteljesedést, és a gyönyört. Szorosan hozzá préseltem magamat, a hátát simogattam, ő pedig szívesen fogadta a közeledésemet. Hirtelen fölém kerekedett, a két lábam közé feküdt. A fejem mellett támaszkodott meg az egyik kezén, hogy ne teljes súllyal nehezedjen rám, de még azt sem bántam volna, annyira szerettem volna minden négyzetcentiméterét érzékelni. Kemény férfiassága az altestemhez préselődött, a vágy hullámai pedig csak még jobban szárba szöktek bennem merevségének bizonyossága után. Benyúltam a pólója alá, úgy simogattam tovább a hátán a selymes bőrét, mely egy idő után libabőrös lett. Szabad kezével végigsimított az arcomon, tenyerébe fogta az állkapcsomat, és a mutatóujját a számba dugta a nyelve mellett. Kéjesen nyaltam végig rajta, mire megrándult a teste, és belemosolygott a csókunkba. Lassan haladt az ajkaimtól lefelé, nedves ujjával cirógatta a nyakamat, a mellkasomat, majd a tenyerébe vette az egyik mellemet. Olyan gyengéden ért hozzám, hogy szinte alig éreztem, majd egyszer csak belemarkolt a keblembe, mire én a borzongás közepette hangosan felsóhajtottam. A hangom hallatán kissé eltávolodott tőlem, mintha csak delejes álomból ébredt volna a hatására.

-                     Vicky… - dünnyögte. – Nem kéne ezt csinálnunk.

-                     Tudom, de… - nem engedte, hogy befejezzem.

-                     Most állíts le, mert később már nem tudsz – figyelmeztetett.

-                     Akarom! – mondtam tőlem meglepő határozottsággal.

-                     Akkor ne félj tőlem – suttogta, majd újra megcsókolt.

-                     Nem félek tőled. – búgtam a szájába.

Láttam, mekkora erőfeszítéseket tesz, hogy gyengéd legyen hozzám, és repesett a szívem a boldogságtól. Lassan, nagyon lassan vetkőztetett le, finoman csókolgatott, és ezzel feloldotta a gátlásaimat. Becézett,  a szépségemet dícsérte, és minden félelmemet eloszlatta. Ügyetlenül lehámoztam róla a pólóját, majd a segítségével a nadrágját is levettem. A mellbimbómat az ajkai közé vette, és először gyengéden, majd egyre erőteljesebben kényeztette a nyelvével, a fogaival. Hangosan sóhajtoztam, össze-összerándultam az új érzésektől, s mikor öntudatlanul megemeltem a csípőmet, keze lesiklott a testemen, és benyúlt a bugyimba. Tenyerével az ágyhoz nyomta altestemet, ujjával gyakorlott mozdulatokkal a csiklómat kezdte ingerelni. Belemarkoltam az ágyneműhuzatba, immár nem is igyekeztem csendben lenni, átadtam magam neki teljesen. Remegtem, mint a kocsonya, ziháltam, ő pedig csak folytatta. Nem tudtam, mihez kezdjek magammal, hogyan viszonozzam azt a mérhetetlen gyönyörűséget, amit az érintései okoztak nekem, de nem hagyott időt, hogy ezen elmélkedjek, lehúzta a bugyimat is, és befészkelte magát a lábaim közé. Ebben a pillanatban némán hálaimát rebegtem Melanie-nak, amiért rábeszélt az intimgyantázás előnyeire, és aznap megcsináltattuk mindketten a kozmetikai beavatkozást. A nyelve végigsiklott a testemen, belefúrta a köldökömbe, majd apró csókokkal egyre lejjebb haladt. A szeméremdombomon elidőzött kissé, a végtelenségig felajzva ezzel, majd hirtelen szétválasztva a nagyajkaimat ajkai közé vette a csiklómat, és szopogatni kezdte azt. Minden egyes nyelvcsapás közelebb és közelebb vitt valami eget rengető élményhez, amihez foghatót még elképzelni sem tudtam volna. A kispárnámat az arcomra szorítottam, abba sikoltoztam, ahogyan átéltem életem első orgazmusát. Még magamhoz sem tértem a kábult kéjből, mikor levette az alsónadrágját, és némi kutatás után a nadrágja zsebéből elővett egy óvszert, és merev férfiasságára húzta. Az övé volt az első pénisz, amit láttam, így alaposan szemügyre vettem, de nem jött zavarba kíváncsi pillantásomtól. Elmosolyodott rajtam, majd megfogta az egyik kezemet, és a férfiasságára helyezte. Ahogyan a markomban tartottam őt, felsóhajtott, de egy pillanatra sem vette le a tekintetét rólam, én pedig elkezdtem simogatni őt. Egy idő után elvette a kezemet onnan, fölém hajolt és szenvedélyesen megcsókolt. Keze ismét a lábaim közé kalandozott, érintése és az új élmények felhevítettek. Most, hogy már egyszer megtapasztalhattam a kielégülést, újra akartam érezni, de vele együtt. Magamban akartam érezni azt a merev hímtagot, így, hogy sürgessem, megfogtam a felkarját, és igyekeztem magamra húzni őt, de ellenállt.

-                     Én irányítok tündérem, különben fájni fog – motyogta a számba.

-                     Dehogy fog – nyögtem fel halkan.

-                     Elég méretes ahhoz, hogy fájjon. Tapasztalatból mondom. - mosolygott rám mindentudóan.

-                     El kell hinnem, mert a tiéd az első, amit látok – feleltem, majd nyeltem egy nagyot. Le se tagadhattam volna, mennyire izgatott voltam. 

-                     Próbálok óvatos lenni – mondta, majd miközben megcsókolt belém hatolt.  – Szűk vagy. Te jó ég, nagyon szűk vagy – nyögte. 

Nem tudtam, miért csodálkozik ezen ennyire, de nem is érdekelt abban a pillanatban. Lassan haladt egyre beljebb bennem, érezte a bennem dúló feszültséget. Először csak furcsa, feszítő érzésem volt, aztán egy pillanatnyi erős, szúró fájdalom, de amint elkezdett mozogni bennem, újra elöntött a vágy. Megmarkoltam a felkarját mindkét kezemmel, széttártam a lábaimat, amennyire csak tudtam, és élveztem a közelségét. Olyan hirtelen csapott le rám a kéjhullám, hogy fel sem tudtam rá készülni. Vonaglottam alatta, és éreztem, ahogy lüktetve elélvezek. Amint magamhoz tértem a révületből, Jimmy kissé felgyorsította mozdulatait, rám nehezedett a súlyával. Kezével beletúrt a hajamba, és arcát a nyakamba fúrta.

-                     Gyönyörűm… - dünnyögte a bőrömre. – Élvezz velem még egyszer! – kérte, majd két kezét a fenekem alá csúsztatta, megemelte a csípőmet, és még mélyebbre hatolt bennem.

Robbanásszerűen borított be az újabb gyönyör, és ezúttal velem együtt ő is elélvezett. Mielőtt még felsikolthattam volna a mámor közepette, száját a számra tapasztotta, szinte belenyögdécseltünk egymásba, majd amikor a kéj utolsó rezdülései is elmúltak, rám rogyott, és sokáig nem is mozdult meg. Élvezettel cirógattam a hátát, apró köröket rajzoltam a bőrére, időnként jóllakottság érzetével testemben felsóhajtottam. Nem sokára Jimmy legördült rólam, levette az óvszert, és egy papír zsebkendőbe csomagolva az éjjeliszekrényemre tette. Azt hittem, el fog menni, és borzasztóan magányosnak éreztem magam, de tévedtem. Beborított a takarómmal, majd hozzám bújt. Üdvözülve simultam hozzá, a hajamat cirógatta, csavargatta.

-                     Szerinted én gyönyörű vagyok? – kérdeztem félénken, féltem, hogy esetleg nem válaszol.

-                     Kívül és belül is. – motyogta, majd elaludt, miközben csodaszép, izmos mellkasát simogattam. 

Egész eddigi életemben nem emlékeztem olyan alkalomra, amikor ilyen jót aludtam volna. Késő délelőtt ébredtem csak fel, Jimmy már nem volt mellettem, csak a parfümje illatát éreztem az ágyneműn és a bőrömön. A párnán, amin feküdt egy darab papír hevert összehajtva, én pedig szinte rávetettem magamat, hogy minél hamarabb elolvashassam az üzenetet. Jimmy kézírása markáns, férfias volt, látszott, hogy sebtében körmölte a szavakat.

„Én nem tudom megadni neked azt, amit érdemelsz, és azt sem, amire vágyódsz. J.”



Kedves Olvasóm!

Kérlek szépen, ha olvastad a fejezetet, tisztelj meg pár sorral!  Igazán érdekelne a vélemény, kritika a bloggal kapcsolatban!

Köszi, puszi, Arielle 

4. fejezet

(Vicky)

-                     Rossz a szemed – néztem komoly ábrázattal Melanie-ra.

-                     A fenéket! – ellenkezett. – Sokat változtál tavaly óta, nem csodálom, hogy megakadt rajtad a szeme.

-                     Nem hiszem, hogy másként kezelne, mint eddig. - erősködtem, de ez azért nem volt teljesen igaz. Nem gondoltam, hogy amiatt lenne, mert esetleg tetszenék neki.

 

-                     Te még mindig oda vagy érte, azért nem veszed észre. - csavarta továbbra is a szituációt Melanie.

-                     Sokkal szebb lányokat is megkaphat, mint én. - puffogtam, majd elmeséltem neki az affért Rose-zal.

-                     Jimmy mindig ezt csinálja a lányokkal, de tisztességesen játszik. Mindegyiknek megmondja előre, hogy mire számíthat. Rose is tudta ezt, hallhattad.

-                     Igen, de nem hiszem, hogy velem más lenne.

-                     Te fontos vagy neki – mondta egyszerűen. – Sosem volt egy lánnyal sem olyan, mint veled tegnap. Láttam. Még Robert sem tudta szó nélkül hagyni, pedig ő elég nagy mafla ehhez. - mosolyodott el.

-                     Családtagként kezel – vágtam rá.

-                     Nem vagytok igazából azok, ezt ne felejtsd el – kacsintott rám. – Majd meglátod.

-                     Mi volt Robert-tel tegnap? – kérdeztem, mivel sejtettem, hogy nem csak Jimmy-ről meg rólam beszélgettek.

-                     Hazavittem, de hozzánk – mosolygott. – Reggel ő hozott be dolgozni. De gondolom, nem csak beszélgetni jöttél, Vicky.

-                     Nem – nyeltem egy nagyot. – Azért jöttem, hogy nőt faragj belőlem.

-                     Nadrág, szoknya, felső, cipő, smink, és a többi? – ragyogott fel a szeme.

-                     Öhm... Igazából nem az öltözködéssel van a problémám, hanem a lányos dolgokkal. Azok az apróságok, amik nagyon is fontosak, hogy tetsszél egy fiúnak. A pénz persze nem számít. A nagyszüleim fizetik – tettem le a bankkártyámat somolyogva a pultra.

-                     Akkor lássunk hozzá! – csapta össze izgatottan a két tenyerét.

Melanie izgalma egy idő után átragadt rám is. Ő lelkesen magyarázott, én pedig ittam a szavait. Remek tanácsokat adott, nem csak az öltözködéssel és a sminkkel kapcsolatban, hanem úgy általában véve minden téren, amit egy nőnek tudnia kellett. Megbeszéltük, hogy kér nekem egy időpontot a kozmetikusához egy nagygenerálra, és jövő héten el is megyünk majd együtt hozzá. Azért a hely szelleme magával ragadott, mert a vásárlásról nem tudtam lemondani. Már megszámolni sem tudtam a szatyrokat, mikor Jimmy belépett az üzletbe.

-                     Vicky, te megvetted a fél üzletet? – kérdezte a szatyrok láttán elképedve.

-                     Nem leszek többé anyuci kislánya – mosolyogtam rá, mire megcsóválta a fejét, de azért készségesen lecipelte velem a sok csomagot a kocsihoz.

Felvettük Nana-t a klubnál, és hazamentünk. Bekaptunk pár falatot, majd délutáni szieszta következett. A kanapén ülve tévét néztem, Jimmy lehuppant mellém, fejét az ölembe téve elfeküdt. Nem lepődtem meg viselkedésén, egy ideje már elég közvetlen volt irányomban.

-                     Este buli lesz a klubban. Felavathatnád egy új ruhádat – mondta álmosan.

-                     És persze vezetek hazafelé – vágtam rá gyorsan. – még sosem voltam igazi buliban, csak flancos partikon, ahol csak mosolyogni kellett, és persze viselkedni.

-                     Hidd el, ezen a helyen csak egy dolgod lesz: jó sokat táncolni – ásította.

Úgy aludt el az ölemben, hogy közben a haját simogattam. Próbáltam én is pihenni, de a közelében erre most képtelen voltam. Mindig elvarázsolt engem, de nem hittem, hogy szándékosan tette. Vacsora után felmentem a szobámba, és kiborítottam az ágyra a szatyrok tartalmát. Egy divatos szabású farmert vettem fel egy kék, ujjatlan, nyakba kötős felsővel, aminek ugyan elég mély kivágása volt, de Melanie biztosított róla, hogy hamar megszokom a dekoltázsom viselését, mert ez is hozzátartozik egy nő életéhez. Szerinte büszkének kellett volna lennem a testemre, és dolgoznom kellene azon, hogy elfogadjam saját magamat. Egyébként a kék valóban nagyon jól állt a szőke hajam miatt, így jól is éreztem magam benne. Húztam rá egy farmerdzsekit, majd megnéztem magam a tükörben még egyszer. Végre azt láttam, amire vágytam. Nem voltam már porcelánbaba! Kifésültem a hajamat, majd a piperecuccokkal átszaladtam Nana szobájába. 

-                     Taníts meg sminkelni! – ugrottam mellé az ágyba izgatottan.

-                     Végre megjött az eszed, te lány! – simogatta meg az arcomat Nana, majd fogta a sminkes készletemet, és megmutatta, hogyan tudom előnyösen hangsúlyozni a szememet. Halványkék szemhéjfestéket vitt fel, kihúzta a szemem fekete szemceruzával, végül spirállal kiemelte a szempilláimat is. – Lánykoromban így festettük magunkat, de mostanában ez eléggé egyedinek számít – mosolygott rám. – Tetszeni fogsz Jimmy-nek.

-                     Nem akarok neki tetszeni – szabadkoztam.

-                     Öreg vagyok, de nem hülye – csóválta a fejét. – Mióta apád idehozta, te minden nyáron egyre mélyebb érzelmeket táplálsz iránta.

-                     Ennyire nyilvánvaló? – kérdeztem szemlesütve.

-                     Még apád is észrevette, Vicky – úgy mondta, mintha ez megváltoztatná az egész világot. - Hosszasan elbeszélgetett Jimmy-vel, mielőtt idejöttél.

-                     Tényleg? – csodálkoztam. – De hát miért?

-                     Apád jobban örülne, ha inkább jó testvéri viszonyt alakítanátok ki egymással. Nem szeretné, ha Jimmy megbántana téged, és azt sem, hogy a fiú ugyanazt élje át, amit ő annak idején anyád miatt.

Nem tudtam emiatt haragudni apára, megértettem miért gondolta ezt így. Anya összetörte a szívét, és nem akarta, hogy mi is ezt tegyük egymással. Másrészt Jimmy-t a gyerekének tartotta, én a gyereke voltam, két tűz között ingázni pedig bizonyára igen megterhelő lett volna számára. 

-                      Nem hiszem, hogy tartania kellene ettől, hisz mindig is egyoldalúak voltak az érzelmeim – vontam meg a vállamat beletörődően. 

-                     Vicky, te már nem az a kislány vagy, aki ezelőtt. Tudom, hogy történt veled valami, ami nagyon megviselt téged, engem nem tudsz becsapni. Megértem, hogy nem szeretnél róla beszélni, nem is kell. Abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy Jimmy nagyon is igyekszik nem nőként kezelni téged, annak ellenére, hogy szinte minden idejét veled tölti.

-                     Igaz, hogy korábban ez nem így volt, de a barátai kedvelnek engem, és ők szoktak elhívni általában magukkal, nem csak Jimmy – vetettem ellen.

-                     Én örülnék, ha ti ketten együtt lennétek. Többet látnálak, kincsem – mosolygott.

-                     Jaj, Nana! – megöleltem. Jó volt tudni, hogy a nagymamám teljes vállszélességgel támogat engem a vágyaimmal kapcsolatban.

-                     Apádnak is nagyon hiányzol ám – mondta.

-                     Szívesebben élnék itt – vallottam be most először.

-                     21 éves korodban szabadon eldöntheted, hol szeretnél élni. Ide akármikor jöhetsz, azt te is tudod – megpuszilt, majd kibontakozott az ölelésemből. – Menj, ne várasd meg Jimmy-t.

Leszaladtam a földszintre, Jimmy már a konyhában várt rám teljes készültségben. Úgy nézett végig rajtam, mintha először látott volna, zavarba ejtett a pillantása. Arra gondoltam, amit korábban Melanie mondott, hogy nem szabad szégyenkeznem a testem miatt, inkább ki kell használnom az adottságaimat. Az, hogy Jimmy-nek tetszettem, nyilvánvaló volt az alapján, ahogy engem nézett, és emiatt egy apró diadalérzet töltött el. Farmerban volt, fekete ingben, bőrdzsekiben, és iszonyatosan szexi volt, ahogy a konyhaasztalnak támaszkodva rám várt.

-                     Melanie alapos munkát végzett – mondta elismerően.

-                     Nem túl… - kerestem a megfelelő szót, de közbevágott.

-                     Nem, illik hozzád – mosolygott rám. – Más lányoknak ez nem állna ilyen jól.

Elpirultam, mert közben a melleimre tévedt a tekintete. Eddig mindig nyűgnek éreztem dús idomaimat, de most élveztem, hogy Jimmy nem is tudja levenni róla a szemeit. 

-                     Induljunk – mondtam megszakítva a pillanatot, mire odadobta nekem a Buick kulcsát.

-                     Te vezetsz.

Mellette megszerettem a vezetést, és hamar bele is jöttem a tanácsait követve. Könnyed stílussal kormányoztam el magunkat a belváros szívében lévő klubba, ahol már sok ember várakozott a bejáratnál, hogy bemehessen. Bezártam az autót, miután kiszálltunk, a kulcsot eltettem a farmerom zsebébe. Jimmy mellém lépett, együtt mentünk az ajtóhoz. Én be akartam állni a sorba, de ő átkarolta a vállam, és magával húzott a kidobóhoz.

-                     Velem van – intett felém a fejével, mire a nagydarab férfi azonnal beengedett minket.

A többiek már bent voltak, Sam és Robert a pultnál ültek, ahogy megláttak minket, rögtön rendeltek Jimmy-nek is egy pohár whisky-t. Melanie és Katie nem messze tőlük táncoltak, intettek, hogy csatlakozzak hozzájuk. Levettem a dzsekimet, amit Jimmy készségesen elvett tőlem, és a széke támlájára tette az övé fölé, majd odasiettem a lányokhoz táncolni. 

-                     Baromi jól nézel ki, Vicky – lelkendezett Katie.

-                     Köszi, Melanie segített – mosolyogtam rájuk.

-                     És nem hiába. Jimmy le sem veszi rólad a szemét – jegyezte meg Melanie.

Odapillantottam a fiúk felé, Jimmy rögtön rám mosolygott, nekem pedig hevesebben vert a szívem.

-                     Csak aggódik értem – vontam vállat, mire mindkét lány megforgatta a szemeit.

Egy magas, fekete fiú lépett oda Katie-hez, elhúzta tőlünk, és vele táncolt tovább. Melanie rögtön elmesélte, hogy ő volt a lány aktuális barátja. Pár hónapja ismerkedtek meg, mikor órákra beragadtak egy liftbe a kórházban, ahol Katie gyakorlaton vett részt. A fiú a beteg nagyapját akarta meglátogatni, mikor kényszerű fogságba esett a szép Katie-vel, és a szabadulást követően meghívta őt ebédelni. Rendes srácnak tűnt, figyelmes volt Katie-vel, leste minden szavát, és úgy simult hozzá, mintha a világot jelentené számára. A DJ egy lassú számot tett fel, mire Robert rögtön felkérte Melanie-t táncolni. Úgy tűnt, meg akarta előzni mindenképpen, hogy más kérje fel a lányt. Odamentem a pulthoz Sam és Jimmy közé, le akartam ülni Robert megüresedett székére, mikor Sam apró mozdulatot tett felém, de Jimmy egyértelmű jelzése miatt meggondolta magát. 

-                     Táncolsz velem? – kérdezte Jimmy, mire bólintottam.

Beléptünk a táncolók közé, Jimmy közel húzott magához, egyik kezét a derekamra tette, biztos kézzel tartott, a másikkal a kezemet fogta. Szabad kezemet a bicepszére tettem, és elámultam mennyire kemény izmokat tapinthatok. Fokozatosan lazultam el a karjaiban, kiélveztem a pillanatot, amíg csak tartott. Életem eddigi legerotikusabb élménye volt, ahogy hozzásimulva ringatózhattam a zene lágy dallamaira. Mikor vége lett a számnak, nehezen, de elengedtem őt. Úgy éreztem, hogy izzik a testem, ahol csak hozzáért az övéhez. A következő szám már gyorsabb volt, Robert le is kért Jimmy-től, aki így Melanie-hoz csatlakozott. Robert után egy ismeretlen fiú kért fel, aki ugyan helyes pasi volt, rendesnek is tűnt, de nem igazán érdekelt engem.  Számomra egyértelműen csak Jimmy létezett. Ennek ellenére megengedtem neki, hogy meghívjon egy italra. Az este folyamán többször is táncolt velem, nagyon kitartóan próbált udvarolni is, én pedig nem akartam megbántani őt, hisz ő volt az első fiú, akinek felkeltettem az érdeklődését.

Épp a mosdóból indultam visszafelé, amikor a folyosón elém lépett, és magához húzott. Próbáltam kihátrálni a számomra nem kívánatos helyzetből, de csak annyit értem el vele, hogy nekinyomott a falnak. Eluralkodott rajtam a pánik, de ő vagy nem törődött vele, vagy észre sem vette. A fenekembe markolt, és közben megcsókolt. Vergődtem a fal és a teste között, de sehogy sem tudtam eltolni magamtól. Az erőlködéstől és a félelemtől még a könnyem is kicsordult. Hirtelen rántást éreztem, és a fiú elengedett. Jimmy és ő szemtől szemben álltak egymással. Nem lettem volna ebben a pillanatban a srác helyében, Jimmy szemében vad düh lángolt. Olyan volt, mint egy felbőszült oroszlán. 

-                     Ne merészelj még egyszer hozzányúlni, ha ő nem akarja – szűrte ki a fogai közt.

-                     Ugyan Jimmy, akarta a csaj is – mutatott rám.

-                     Nekem nem úgy tűnt. Megijesztetted őt Bobby – förmedt rá.

-                     Mióta játszod te a szamaritánust, Buck? – vonta kérdőre hasonló stílusban. – Vagy talán te akarod ma éjjel megdugni? – meglökte Jimmy vállát szándékosan provokálva őt, mire Jimmy ököllel gyomorszájon vágta. Bobby kétrét görnyedt a fájdalomtól, egy hang sem jött ki a torkán. Jimmy megragadta a haját a feje tetején, és addig húzta, amíg a másik rá nem nézett.

-                     Rá se nézz többé! – mondta, majd nagyot taszítva rajta eleresztette, és felém nyújtotta a kezét. – Gyere! 

Nem kellett kétszer mondania, megragadtam a kezét, és a tömegben visszaaraszoltam vele a pulthoz. Nem említette a történteket, de ezután tempósabban töltötte magába az alkoholt. Hajnali kettőkor már erősen ittas volt, úgy gondoltam ideje őt hazavinnem. Elköszöntünk a többiektől, majd Jimmy-t támogatva az autóhoz botorkáltam. Segítettem neki beülni, de azt már nem engedte, hogy az övét is bekapcsoljam. Beindítottam a motort, majd hazafelé indultam.

-                     Miért nézel engem? – kérdeztem két perc után. Iszonyatosan zavart, hogy folyamatosan bámult engem. A rosszallása pedig még bántott is, nem is tudtam mire vélne, csupán a tekintetéből olvastam ki. 

-                     Nem leszek mindig ott, hogy megvédjelek az ilyen helyzetekben.

Tudtam, hogy arra céloz, ha hazamegyek, nekem kell szembeszállnom az ellenfeleimmel, mert más nem fog helyettem. 

-                     Lány vagyok, én nem tudnék így megütni egy fiút – mondtam halkan.

-                     Dehogynem. Egy lány is tud erőset ütni, ha tudja, hogy hová és hogyan üssön. Majd megmutatom neked – dörmögte.

-                     Az jó lenne. - ismertem be.

-                     Egy dolgot viszont véss az eszedbe: nem szabad félned. A félelem megbénít téged, Vicky. Ha pánikba esel, nem tudod megvédeni magadat. Legyél dühös inkább! Dühös, amiért olyat tesznek veled, amit nem akarsz. Gyűjtsd össze az összes haragot, ami benned van, és összpontosítsd arra, hogy visszavágj.

Megérkeztünk, leparkoltam a Buick-kal a ház előtt, majd kiszálltam, és átmentem Jimmy oldalára, hogy segítsek neki is, de mire odaértem, már velem szemben állt. Ahogy mellé léptem, megragadta a karomat, majd nekipréselt az ajtó oldalának. Olyan közel hajolt hozzám, hogy az orrunk csaknem összeért. 

-                     Tőled nem félek – suttogtam. – dühös sem vagyok rád.

Elengedte a karomat, de nem engedtem, hogy ellépjen tőlem, átöleltem őt. Magamat is megleptem merészségemmel, de egyszerűen annyira vágytam az érintésére, hogy most képtelen voltam elengedni őt. Beletúrt a hajamba, szorosan magához húzott, arcát a nyakamhoz simította.