(Vicky)
Miután elbúcsúztam Melanie-tól, Robert-től és a pici Robbie-tól hazamentem. Kipakoltam a bőröndömet, lezuhanyoztam, lemostam az erős sminket az arcomról, kényelmes otthoni ruhába bújtam. Apával néztem az esti meccset a nappaliban a kanapén. Hozzábújtam, és csak szorongattam a kezét. Nem kötött le a meccs, folyton elkalandoztak a gondolataim. Iszonyatosan hiányzott nekem eddig, és erre most jöttem rá. Számtalan boldog pillanat, szép emlék jutott az eszembe, amit kislányként vele éltem át, és olyan érzés volt megint itt lenni vele, mintha egy hosszú száműzetés véget ért volna. Apa a hajamat simogatta, majd hirtelen szorosan magához ölelt. Mintha neki is ugyanilyen gondolatai lettek volna.
- Mindig csak arra vágytam, hogy te itt legyél velem. - súgta a fülembe. - Itt jó lesz neked, és jobban is fogod magad érezni. Folyton azon aggódtam, hogy mikor kerülsz megint kórházba. - vallotta be. Megsajnáltam apát. Most jöttem rá, hogy neki mennyire megterhelő volt az elmúlt 6 év. Nem állt másból az élete, mint hogy várta anyám vészhívásait, és hallgatta a panaszáradatot rólam.
- Többé nem kell pszichiátriára mennem apa, mert ti elfogadtok olyannak, amilyen vagyok. A nagyszüleim képtelen voltak belátni, hogy hiába próbáltak a maguk képére formálni, én mégiscsak olyan lettem, mint te. - mosolyodtam el, bár égették a könnyek a szemeimet. Erősebben szorított magához.
- Kemény csaj lettél kincsem, és én büszke vagyok rád! - puszilta meg a homlokomat.
- Apa... - mély levegőt vettem, mielőtt belekezdtem. Kedvesen nézett rám, de így is elpirultam. - Anya biztos mondta neked, hogy miket csináltam New York-ban. - először éreztem kellemetlennek a múltat. Senki előtt nem voltak bennem gátlások soha, főleg ha szexről volt szó, de apa más volt. Nem akartam, hogy szégyenkeznie kelljen miattam.
- Arra a sok fiúra gondolsz? Vagy a kényszeres maszturbálásokra? Esetleg a mániás periódusokra? - feszültté vált az arca, de nem tudtam kiolvasni a tekintetéből, hogy mire gondolhat, vagy hogyan érezhet ezzel kapcsolatban.
- Szedem a gyógyszereket. - szögeztem le. Rákvörös volt már az arcom, eltakartam a kezeimmel. - Apa, én nem tudok ez ellen tenni. - mondtam halkan. Igyekeztem visszatartani a könnyeimet. - Egyszerűen muszáj csillapítanom a feszkót, különben megőrülök. Próbáltam már sok mindent...
- Vicky... - nem néztem rá, pedig gyengéden szólított meg. Lefejtette az ujjaimat az arcomról, miközben már nevettünk. - Vicky! - ránéztem, már komoly volt a tekintete. - A szexuális életed a te dolgod. Ha téged az tesz boldoggá, hogy minden este más fiúval vagy, akkor tedd azt. Csak maradj mindig ésszerű, használj óvszert. Csak azt hozd haza, akinek érdemes megtanulnom a nevét, mert nem akarok minden fütyi után wc-ülőkét hajtogatni. Tudod, milyen kényes rá Nana. - ezen már nekem is nevetnem kellett. Apa volt a legjobb fej szülő a kerek világon.
- Szeretlek apa! - öleltem meg. Mikor újból elhúzódtam, két keze közé fogta a kezeimet, és a tenyeremet simogatta. Tudtam, hogy Jimmy-re gondol. - Félek rendezni a dolgokat azzal a faszfejjel. - vallottam be apának. Kissé helytelenítő volt a pillantása a megnevezés miatt, de nekem a szemem sem rebbent. - Nem szeretném neki elmondani a New York-ban történteket. - utaltam csak az abortuszra és a kórházi kezelésekre, nem akartam beszélni róla többé apával sem.
- Előbb-utóbb kénytelen leszel. Nem ölhetitek egymást örökké úgy, hogy azt sem tudjátok, a másiknak mi baja van veletek. - csóválta a fejét apa. Gyanítottam, hogy ő persze mindkét fél verzióját ismerte, de tuti nem mondta volna el nekem.
- Gyűlölöm anyát, amiért ezt tette velem. Ő rontott el mindent. - sóhajtottam fel szomorúan. A tévé képernyőjére meredtem, de a könnyfátyolon át semmit sem láttam belőle. - 5 éves lenne a gyerekem.
- Mélyen megbántott vele engem is. Szólnia kellett volna róla nekem is. - megszorította a kezemet.
- Én akartam apa. Jimmy-nek is. Anya nem engedte. - mondtam halkan.
- Most már itt vagy kincsem, ez a fontos. Rengeteg lehetőség tárul eléd itt.
- Tudom, de én veled és Nanával akarok lenni. - elmosolyodtam, most pedig az ő szemeit lepték el a könnyek. Imádtam az apámat!
Vacsora után lefeküdtem aludni, kimerülten dőltem el az ágyamon, és amint a fejem kényelmesen belesüppedt az párnámba, már el is nyomott az álom. Reggel Nana ébresztett, együtt megreggeliztünk, majd felmentem a szobámba felöltözni. Fehér rövidujjú blúzt vettem fel egy magasított derekú szoknyával, szolídan sminkeltem, és a hajamat egy alapos fésülködés után egy egyszerű lófarokba fogtam a tarkómon, amit a jobb vállamra simítottam. Tíz centis sarkú fekete Christian Louboutin cipellőt húztam, a kistáskámba betettem pár fontos dolgot. Mire leértem a konyhába, már apa is készen volt, munkaruhában várt rám.
- Azt hittem, mint cégtulajdonos egész nap az irodában ülsz. - nevettem.
- Szeretek dolgozni Vicky. Majd te szépen elrendezel mindent a lányokkal, én pedig péntekenként átnézem a papírokat és aláírok mindent. - legyintett. Kissé éreztem a hirtelen nyakamba szakadt teendők súlyát, de nem riadtam vissza a nyomástól.
- Rémisztgetsz? - vontam fel az egyik szemöldököm.
- Hamar belejössz! A feladatok fel vannak osztva az irodában, lesz két bájos kolléganőd. - mosolygott rám. - Nem kell izgulnod. Egyébként nagyon csinos vagy!
- Nahát! - csaptam össze lelkesen a két tenyeremet, kissé túlzottan is színpadiasan. - Még csak ez az első munkanapom, de máris udvarol nekem a főnököm! - apa csak rám öltötte a nyelvét, de Nana szívből kacagott. - Ez az egy ilyen ruci van nálam. - szontyolodtam el.
- Adhatok fizetéselőleget, ha szeretnél egy kicsit vásárolgatni. - vonta meg apa a vállát.
- Itt a kártyám Vicky. - nyújtotta felém Nana az aranykártyát. - Úgyse költök soha semmire, menj el egy kicsit vásárolgatni.
- Ezt egy nőnek sose kell kétszer felajánlani! - csaptam le az alkalomra, de megfogadtam, hogy amint lesz pénzem, azonnal visszaadom neki ezt az összeget. Kevés pénzből is lehet szép cuccokat venni, csak ügyesen kell válogatni. Voltak olyan osztálytársaim, akik nem voltak úgy eleresztve, mint én, mégis sokszor voltak menőbb ruháik, mint nekem.
- Csomagoltam szendvicset. - elvettem a papírzacskókat Nanától, átadtam apának az övét.
A dzsipjét követve vezettem az új gyönyörűségemet a telephelyre, és ahogy leparkoltam, már rögtön Jimmy-be botlottam. A hangulatom hirtelen zuhanásba kezdett.
- Vezesd körbe Vicky-t, aztán jöhetsz te is dolgozni. - mondta neki apa. Hanyag mozdulattal levette a napszemüvegét, a pólója nyakába akasztotta. Karján megfeszültek az izmok minden mozdulatától, én pedig próbáltam nem nyilvánvalóan mustrálni a testét. Az a póló túlságosan is feszült rajta, a farmerjáról meg már említést se tennék. Pontosan emlékeztem, milyen kőkemény feneke volt, nem akartam látni is. Egyetlen agysejtem sem akart engedélyt adni arra, hogy a közelében legyek, és úgy tűnt, az ő lelkesedése is hasonló az irányomban. Gúnyosan méregetett, egyáltalán nem leplezte, mennyire nincs ínyére a dolog. Kelletlenül odaléptem mellé, mire apa elsétált mellettünk.
- Nos körbevezetsz Jimmy, vagy az első munkanapomat itt kell töltenem a parkolóban? - néztem rá megvetően. Igyekeztem nagyon is utálatos lenni.
- Nem tudom, hogy csináltad, de biztos sok munkád van benne, hogy abból az édes kislányból ilyen hárpia lett belőled. - vetette oda válaszul, miközben a melleimet fixírozta.
- Örülök, hogy az eddig együtt töltött fél óra alatt mindezt sikerült levonnod a viselkedésemből. - horkantam fel.
- Hidd el, engem cseppet sem érdekelsz, csak Dean-t és Nana-t féltem a pusztításodtól. - forgatta meg látványosan a szemeit. Páni félelem árasztott el. Talán mégiscsak tud valamit az elmúlt 6 évemről?
- Kapd be Jimmy! - mutattam fel neki a középső ujjam. - Lószart nem tudsz rólam! - sziszegtem.
- Épp eleget tudok ahhoz, hogy meglegyen a véleményem rólad. - vágott vissza.
- Azt hiszem ez kölcsönös, azonban annyival mindenképpen kiegészíteném, hogy egy hatalmas faszfej vagy! - háborogtam.
- Ez már tegnap sem tetszett, Vicky. - mondta fenyegetően, és megragadta a felkaromat. Ahogy hozzám ért, rég elfeledett érzések törtek elő valahonnan mélyről. Úgy éreztem, égeti a bőre a bőrömet. Szabadulnom kell a közeléből, most!
- Nem vagyok már 16 éves, nem fogok megijedni tőled. Eressz el! - szóltam rá erélyesen, és megpróbáltam elhúzni a karomat, de erősen szorította.
- Jobban tennéd, ha nem bosszantanál! - figyelmeztetett. Ettől csak még inkább pipa lettem. Gyűlöltem, ha meg akarták szabni, mit tehetek és mit nem.
- Tudod, - mosolyodtam el gunyorosan. - jobban tetszik a kötekedésed, mint régebben a mézes-mázas macsó szöveged. - porig akartam alázni, és ezzel valószínűleg sikerült is, mivel jóval erősebben szorította a karomat. Fájt, de valahogy mégis élveztem, hogy ezt a reakciót váltottam ki belőle.
- Régebben nem volt vele problémád, gyönyörűm. Sőt, ha nem csal az emlékezetem, többször is visítva élveztél alattam, miközben ezt a macsó szöveget sugdostam a füledbe. - mindezt az arcomba suttogta, az orrunk szinte összeért. Éreztem, ahogy a hirtelen fellobbant haragom sóvárgásba csapott át, tekintetem a szájára tévedt. Nem hagyhattam, hogy ismét a bűvkörébe kerüljek, még akkor sem, ha egyszerűen minden vonzott rajta: az illata, a látványa, a közelsége. A cipőm sarkával jó erősen beletapostam a lábfejébe, mire az arca eltorzult a fájdalomtól, és elengedte a karomat.
- Menj a picsába Jimmy Buck! - sziszegtem az arcába, majd megforgattam a tűsarkat a lábfején, és elviharzottam mellette.
- Victoria! - mennydörögte, miközben utánam bicegett. Sosem szólított még így, tudtam, hogy borzasztóan dühös lehetett rám. Megszaporáztam a lépteimet. - Victoria!
Apába ütköztem a műhely ajtajában.
- Mi történt? - sóhajtott fásultan.
A dzsipjét követve vezettem az új gyönyörűségemet a telephelyre, és ahogy leparkoltam, már rögtön Jimmy-be botlottam. A hangulatom hirtelen zuhanásba kezdett.
- Vezesd körbe Vicky-t, aztán jöhetsz te is dolgozni. - mondta neki apa. Hanyag mozdulattal levette a napszemüvegét, a pólója nyakába akasztotta. Karján megfeszültek az izmok minden mozdulatától, én pedig próbáltam nem nyilvánvalóan mustrálni a testét. Az a póló túlságosan is feszült rajta, a farmerjáról meg már említést se tennék. Pontosan emlékeztem, milyen kőkemény feneke volt, nem akartam látni is. Egyetlen agysejtem sem akart engedélyt adni arra, hogy a közelében legyek, és úgy tűnt, az ő lelkesedése is hasonló az irányomban. Gúnyosan méregetett, egyáltalán nem leplezte, mennyire nincs ínyére a dolog. Kelletlenül odaléptem mellé, mire apa elsétált mellettünk.
- Nos körbevezetsz Jimmy, vagy az első munkanapomat itt kell töltenem a parkolóban? - néztem rá megvetően. Igyekeztem nagyon is utálatos lenni.
- Nem tudom, hogy csináltad, de biztos sok munkád van benne, hogy abból az édes kislányból ilyen hárpia lett belőled. - vetette oda válaszul, miközben a melleimet fixírozta.
- Örülök, hogy az eddig együtt töltött fél óra alatt mindezt sikerült levonnod a viselkedésemből. - horkantam fel.
- Hidd el, engem cseppet sem érdekelsz, csak Dean-t és Nana-t féltem a pusztításodtól. - forgatta meg látványosan a szemeit. Páni félelem árasztott el. Talán mégiscsak tud valamit az elmúlt 6 évemről?
- Kapd be Jimmy! - mutattam fel neki a középső ujjam. - Lószart nem tudsz rólam! - sziszegtem.
- Épp eleget tudok ahhoz, hogy meglegyen a véleményem rólad. - vágott vissza.
- Azt hiszem ez kölcsönös, azonban annyival mindenképpen kiegészíteném, hogy egy hatalmas faszfej vagy! - háborogtam.
- Ez már tegnap sem tetszett, Vicky. - mondta fenyegetően, és megragadta a felkaromat. Ahogy hozzám ért, rég elfeledett érzések törtek elő valahonnan mélyről. Úgy éreztem, égeti a bőre a bőrömet. Szabadulnom kell a közeléből, most!
- Nem vagyok már 16 éves, nem fogok megijedni tőled. Eressz el! - szóltam rá erélyesen, és megpróbáltam elhúzni a karomat, de erősen szorította.
- Jobban tennéd, ha nem bosszantanál! - figyelmeztetett. Ettől csak még inkább pipa lettem. Gyűlöltem, ha meg akarták szabni, mit tehetek és mit nem.
- Tudod, - mosolyodtam el gunyorosan. - jobban tetszik a kötekedésed, mint régebben a mézes-mázas macsó szöveged. - porig akartam alázni, és ezzel valószínűleg sikerült is, mivel jóval erősebben szorította a karomat. Fájt, de valahogy mégis élveztem, hogy ezt a reakciót váltottam ki belőle.
- Régebben nem volt vele problémád, gyönyörűm. Sőt, ha nem csal az emlékezetem, többször is visítva élveztél alattam, miközben ezt a macsó szöveget sugdostam a füledbe. - mindezt az arcomba suttogta, az orrunk szinte összeért. Éreztem, ahogy a hirtelen fellobbant haragom sóvárgásba csapott át, tekintetem a szájára tévedt. Nem hagyhattam, hogy ismét a bűvkörébe kerüljek, még akkor sem, ha egyszerűen minden vonzott rajta: az illata, a látványa, a közelsége. A cipőm sarkával jó erősen beletapostam a lábfejébe, mire az arca eltorzult a fájdalomtól, és elengedte a karomat.
- Menj a picsába Jimmy Buck! - sziszegtem az arcába, majd megforgattam a tűsarkat a lábfején, és elviharzottam mellette.
- Victoria! - mennydörögte, miközben utánam bicegett. Sosem szólított még így, tudtam, hogy borzasztóan dühös lehetett rám. Megszaporáztam a lépteimet. - Victoria!
Apába ütköztem a műhely ajtajában.
- Mi történt? - sóhajtott fásultan.
Az idegtől azt sem tudtam, merre tartok, csak nyomtam a gázpedált, és előzgettem az autókat, akik előttem vánszorogtak. A gondolatok cikáztak a fejemben, és úgy éreztem, hogy megőrülök. 6 éve nem láttam őt, és meg voltam győződve róla, hogy túl tettem magam ezen a kis csitrin. Gabby-ra gondoltam, melegség öntötte el a szívemet, szerelemmel szerettem a feleségemet. De aztán bekúszott a fejembe Vicky, és a farkam azonnal életre kelt. Olyan gyönyörű teste volt, hogy legszívesebben lerángattam volna a ruháit, és helyben megdugtam volna, mikor először megpillantottam. Teljesen összezavarodottnak éreztem magamat miatta.
Rendbe tettem az életemet, találtam egy nőt, aki elfogadott engem, támogatott, és gondoskodott rólam. A szexben ugyan voltak hiányosságok, de nem foglalkoztam ezzel, mert szerettem Gabby-t, és nem akartam rákényszeríteni olyan dolgokat, amiket ő nem szeretett volna. Miért kellett Vicky-nek pont most vissza jönnie, mikor ennyire labilisnak éreztem magamat? Kitéptem őt a szívemből, Gabby pedig begyógyította a sebet. Erre ez a kis csitri a tűsarkújával visszaflangál az életünkbe, és fenekestül felforgat mindent.
A kurva életbe is! Úgy viselkedtem mint egy idióta! Ott csorgattam a nyálamat utána, mint egy 16 éves kanos kisfiú, és ő észre sem vette, mekkora hatalmat tud gyakorolni még most is felettem pusztán a testével, a pillantásával. A lábai, a feneke, azok a kemény cickók! Tenyeremmel a kormányra csaptam dühömben. Ha csak rá gondoltam, már kemény volt a farkam.
A tengerparton találtam magam, kiszálltam a kocsimból, a motorháztetőre ültem, és rágyújtottam. Hosszasan néztem a hullámokat, a homokos partot. Emlékeztem minden percre, amit itt töltöttünk anno Vicky-vel. Sosem szabadott volna azok közül megtörténnie semminek sem. Ha akkor ellen tudtam volna állni a vágyaimnak, akkor most nem lennék ekkora slamasztikában. Nem nézhetek rá többé nőként! Nem engedhetem meg magamnak, hogy felálljon a közelében a farkam. Mindent elrontana, és én elveszíteném Gabby-t, azt pedig végképp nem akartam. Hiába győzködött Robert már vagy fél éve, hogy dugjak meg valami nőt, és tegyem túl magam azon, hogy Gabby nem lesz az ágyban sosem egy ribanc szintjén, nem akartam megcsalni őt. A feleségem volt, és esküt tettem a hűségemre. Kibaszottul gáz, hogy pont Vicky ingat meg ebben a döntésemben...
Hazamentem, elintéztem a mosást. Kiteregettem a nedves ruhákat, majd hajnali 2-ig kapcsolgattam a tévét. Álmomban Vicky szirénként kísértett engem, így a reggeli merevedésemet egy gyors maszturbálással rendeztem el, bár ez kimondottan megszokott dolog volt a részemről általában. Gabby-t reggeli szexre sosem lehetett rávenni...
Gyorsan letusoltam, felrángattam magamra a farmeromat, kerestem egy tiszta pólót a szekrényben, majd az előszobában belebújtam a bakancsomba. Levettem a napszemüvegem a polcról, a szemembe húztam, majd felkaptam a kulcscsomómat és már mentem is el otthonról. A gyér forgalomban hamar kiértem a városon kívül eső telephelyünkre. A parkolóban rögtön Dean-be és Vicky-be botlottam.
- Vezesd körbe Vicky-t, aztán jöhetsz te is dolgozni. - mondta Dean. Hanyag mozdulattal levettem a napszemüvegemet, a pólóm nyakába akasztottam. Végigmértem Vicky-t. Készült az első munkanapjára: fekete, feszes szoknya, mely kihangsúlyozta a feneke hibátlan formáját, fehér mélyen dekoltált blúz, és az elmaradhatatlan gyilkos magassarkúk. Nem akartam semmiképp sem a közelében lenni, és úgy tűnt, az ő lelkesedése is hasonló az irányomban. Kelletlenül odalépett mellém, mire Dean vetett rám egy feszült pillantást, majd otthagyott minket.
- Nos körbevezetsz Jimmy, vagy az első munkanapomat itt kell töltenem a parkolóban? -olyan megvetően nézett rám, hogy kedvem lett volna a térdemre fektetni, és alaposan elfenekelni őt. Aztán jól megdugni, hogy máskor be tudja fogni a száját. Régebben nem volt ilyen provokatív a stílusa, és ugyan hiányoltam a szelíd Vicky-t, a végtelenségig felajzott ahogy szájalt velem.
- Nem tudom, hogy csináltad, de biztos sok munkád van benne, hogy abból az édes kislányból ilyen hárpia lett belőled. - vetettem oda válaszul. Nem tudtam levenni a szemem a melleiről, de bebeszéltem magamnak, hogy csak a tetkóját nézegetem.
- Örülök, hogy az eddig együtt töltött fél óra alatt mindezt sikerült levonnod a viselkedésemből. - horkant fel méltatlankodva. Kezdtem élvezni, hogy piszkálhatom őt.
- Hidd el, engem cseppet sem érdekelsz, csak Dean-t és Nana-t féltem a pusztításodtól. - megforgattam a szemeimet. Bár nem tudtam szinte semmit az elmúlt 6 évéről, abban biztos voltam, hogy valami nem stimmelt vele. Dean sokszor fejvesztve rohant miatta New York-ba.
- Kapd be Jimmy! - mutatta fel neki a középső ujját. Kibaszottul szexi volt így dühödten. A kocsim motorháztetejére kellett volna dobjam, hogy a lábai közé fúrhassam magamat. - Lószart nem tudsz rólam! - sziszegtem.
- Épp eleget tudok ahhoz, hogy meglegyen a véleményem rólad. - vágtam vissza. Nem is sejthette, milyen véleményem volt róla. Nagyvárosi gazdag nyervogós kis picsa. Na jó, a teste bomba jó volt, és szívem szerint játszadoztam volna ezt-azt vele, de célszerűbb volt őt elkerülni. Vicky az a típus volt mindig is, aki magával rántotta az embereket a süllyesztőbe.
- Azt hiszem ez kölcsönös, azonban annyival mindenképpen kiegészíteném, hogy egy hatalmas faszfej vagy! - háborgott. Irtó jól állt neki, amikor dühös volt.
- Ez már tegnap sem tetszett, Vicky. - mondtam fenyegetően, és megragadtam a felkarját. Nem szerettem, ha faszfejnek hívott.Nem kellett volna hozzáérnem, de már nem volt vissza út. Ha megfogtam őt, tartani is fogom, akármennyire is úgy éreztem, hogy égeti a bőre a bőrömet.
- Nem vagyok már 16 éves, nem fogok megijedni tőled. Eressz el! - szólt kissé erélyesebben, és megpróbálta elhúzni a karját, de én erősebben szorítottam.
- Jobban tennéd, ha nem bosszantanál! - figyelmeztettem őt.Nem is tudta, milyen közel álltam hozzá, hogy bevágjam őt a kocsimba, és elvigyem valami kietlen helyre, ahol nyugodt szívvel megdughattam volna.
- Tudod, - mosolyodott el gunyorosan. - jobban tetszik a kötekedésed, mint régebben a mézes-mázas macsó szöveged. - hiába szorítottam jobban a karját, nem vettem észre rajta, hogy különösebben fájt volna neki. Talán még tetszett is neki, hogy keményen értem hozzá?
- Régebben nem volt vele problémád, gyönyörűm. Sőt, ha nem csal az emlékezetem, többször is visítva élveztél alattam, miközben ezt a macsó szöveget sugdostam a füledbe. - az arcába suttogtam, az orrunk szinte összeért. A feszültség szinte tapintható volt köztünk, és ahogy rám nézett, majd a számra siklott a tekintete, csaknem megcsókoltam őt. Ám a cipője sarka pont abban a pillanatban landolt a lábfejemen, én pedig majdnem felszisszentem a fájdalomtól. Elengedtem a karját.
- Menj a picsába Jimmy Buck! - sziszegte az arcomba, majd még meg is forgatta a tűsarkat a lábamon, és elviharzott mellettem. Ezen a ponton már meg akartam fojtani őt. Kiforgatott magamból. Sosem csaltam meg Gabby-t, neki pedig elég volt hozzá kb. fél óra, és majdnem megcsókoltam őt.
- Victoria! - kiabáltam utána, miközben utána bicegtem. Kicseszettül tudott fájni, ha egy tűsarokkal megtaposnak. Megszaporázta a lépteit, megint rákiabáltam. - Victoria!
Dean-be ütközött, mielőtt a műhelybe léphetett volna.
Rendbe tettem az életemet, találtam egy nőt, aki elfogadott engem, támogatott, és gondoskodott rólam. A szexben ugyan voltak hiányosságok, de nem foglalkoztam ezzel, mert szerettem Gabby-t, és nem akartam rákényszeríteni olyan dolgokat, amiket ő nem szeretett volna. Miért kellett Vicky-nek pont most vissza jönnie, mikor ennyire labilisnak éreztem magamat? Kitéptem őt a szívemből, Gabby pedig begyógyította a sebet. Erre ez a kis csitri a tűsarkújával visszaflangál az életünkbe, és fenekestül felforgat mindent.
A kurva életbe is! Úgy viselkedtem mint egy idióta! Ott csorgattam a nyálamat utána, mint egy 16 éves kanos kisfiú, és ő észre sem vette, mekkora hatalmat tud gyakorolni még most is felettem pusztán a testével, a pillantásával. A lábai, a feneke, azok a kemény cickók! Tenyeremmel a kormányra csaptam dühömben. Ha csak rá gondoltam, már kemény volt a farkam.
A tengerparton találtam magam, kiszálltam a kocsimból, a motorháztetőre ültem, és rágyújtottam. Hosszasan néztem a hullámokat, a homokos partot. Emlékeztem minden percre, amit itt töltöttünk anno Vicky-vel. Sosem szabadott volna azok közül megtörténnie semminek sem. Ha akkor ellen tudtam volna állni a vágyaimnak, akkor most nem lennék ekkora slamasztikában. Nem nézhetek rá többé nőként! Nem engedhetem meg magamnak, hogy felálljon a közelében a farkam. Mindent elrontana, és én elveszíteném Gabby-t, azt pedig végképp nem akartam. Hiába győzködött Robert már vagy fél éve, hogy dugjak meg valami nőt, és tegyem túl magam azon, hogy Gabby nem lesz az ágyban sosem egy ribanc szintjén, nem akartam megcsalni őt. A feleségem volt, és esküt tettem a hűségemre. Kibaszottul gáz, hogy pont Vicky ingat meg ebben a döntésemben...
Hazamentem, elintéztem a mosást. Kiteregettem a nedves ruhákat, majd hajnali 2-ig kapcsolgattam a tévét. Álmomban Vicky szirénként kísértett engem, így a reggeli merevedésemet egy gyors maszturbálással rendeztem el, bár ez kimondottan megszokott dolog volt a részemről általában. Gabby-t reggeli szexre sosem lehetett rávenni...
Gyorsan letusoltam, felrángattam magamra a farmeromat, kerestem egy tiszta pólót a szekrényben, majd az előszobában belebújtam a bakancsomba. Levettem a napszemüvegem a polcról, a szemembe húztam, majd felkaptam a kulcscsomómat és már mentem is el otthonról. A gyér forgalomban hamar kiértem a városon kívül eső telephelyünkre. A parkolóban rögtön Dean-be és Vicky-be botlottam.
- Vezesd körbe Vicky-t, aztán jöhetsz te is dolgozni. - mondta Dean. Hanyag mozdulattal levettem a napszemüvegemet, a pólóm nyakába akasztottam. Végigmértem Vicky-t. Készült az első munkanapjára: fekete, feszes szoknya, mely kihangsúlyozta a feneke hibátlan formáját, fehér mélyen dekoltált blúz, és az elmaradhatatlan gyilkos magassarkúk. Nem akartam semmiképp sem a közelében lenni, és úgy tűnt, az ő lelkesedése is hasonló az irányomban. Kelletlenül odalépett mellém, mire Dean vetett rám egy feszült pillantást, majd otthagyott minket.
- Nos körbevezetsz Jimmy, vagy az első munkanapomat itt kell töltenem a parkolóban? -olyan megvetően nézett rám, hogy kedvem lett volna a térdemre fektetni, és alaposan elfenekelni őt. Aztán jól megdugni, hogy máskor be tudja fogni a száját. Régebben nem volt ilyen provokatív a stílusa, és ugyan hiányoltam a szelíd Vicky-t, a végtelenségig felajzott ahogy szájalt velem.
- Nem tudom, hogy csináltad, de biztos sok munkád van benne, hogy abból az édes kislányból ilyen hárpia lett belőled. - vetettem oda válaszul. Nem tudtam levenni a szemem a melleiről, de bebeszéltem magamnak, hogy csak a tetkóját nézegetem.
- Örülök, hogy az eddig együtt töltött fél óra alatt mindezt sikerült levonnod a viselkedésemből. - horkant fel méltatlankodva. Kezdtem élvezni, hogy piszkálhatom őt.
- Hidd el, engem cseppet sem érdekelsz, csak Dean-t és Nana-t féltem a pusztításodtól. - megforgattam a szemeimet. Bár nem tudtam szinte semmit az elmúlt 6 évéről, abban biztos voltam, hogy valami nem stimmelt vele. Dean sokszor fejvesztve rohant miatta New York-ba.
- Kapd be Jimmy! - mutatta fel neki a középső ujját. Kibaszottul szexi volt így dühödten. A kocsim motorháztetejére kellett volna dobjam, hogy a lábai közé fúrhassam magamat. - Lószart nem tudsz rólam! - sziszegtem.
- Épp eleget tudok ahhoz, hogy meglegyen a véleményem rólad. - vágtam vissza. Nem is sejthette, milyen véleményem volt róla. Nagyvárosi gazdag nyervogós kis picsa. Na jó, a teste bomba jó volt, és szívem szerint játszadoztam volna ezt-azt vele, de célszerűbb volt őt elkerülni. Vicky az a típus volt mindig is, aki magával rántotta az embereket a süllyesztőbe.
- Azt hiszem ez kölcsönös, azonban annyival mindenképpen kiegészíteném, hogy egy hatalmas faszfej vagy! - háborgott. Irtó jól állt neki, amikor dühös volt.
- Ez már tegnap sem tetszett, Vicky. - mondtam fenyegetően, és megragadtam a felkarját. Nem szerettem, ha faszfejnek hívott.Nem kellett volna hozzáérnem, de már nem volt vissza út. Ha megfogtam őt, tartani is fogom, akármennyire is úgy éreztem, hogy égeti a bőre a bőrömet.
- Nem vagyok már 16 éves, nem fogok megijedni tőled. Eressz el! - szólt kissé erélyesebben, és megpróbálta elhúzni a karját, de én erősebben szorítottam.
- Jobban tennéd, ha nem bosszantanál! - figyelmeztettem őt.Nem is tudta, milyen közel álltam hozzá, hogy bevágjam őt a kocsimba, és elvigyem valami kietlen helyre, ahol nyugodt szívvel megdughattam volna.
- Tudod, - mosolyodott el gunyorosan. - jobban tetszik a kötekedésed, mint régebben a mézes-mázas macsó szöveged. - hiába szorítottam jobban a karját, nem vettem észre rajta, hogy különösebben fájt volna neki. Talán még tetszett is neki, hogy keményen értem hozzá?
- Régebben nem volt vele problémád, gyönyörűm. Sőt, ha nem csal az emlékezetem, többször is visítva élveztél alattam, miközben ezt a macsó szöveget sugdostam a füledbe. - az arcába suttogtam, az orrunk szinte összeért. A feszültség szinte tapintható volt köztünk, és ahogy rám nézett, majd a számra siklott a tekintete, csaknem megcsókoltam őt. Ám a cipője sarka pont abban a pillanatban landolt a lábfejemen, én pedig majdnem felszisszentem a fájdalomtól. Elengedtem a karját.
- Menj a picsába Jimmy Buck! - sziszegte az arcomba, majd még meg is forgatta a tűsarkat a lábamon, és elviharzott mellettem. Ezen a ponton már meg akartam fojtani őt. Kiforgatott magamból. Sosem csaltam meg Gabby-t, neki pedig elég volt hozzá kb. fél óra, és majdnem megcsókoltam őt.
- Victoria! - kiabáltam utána, miközben utána bicegtem. Kicseszettül tudott fájni, ha egy tűsarokkal megtaposnak. Megszaporázta a lépteit, megint rákiabáltam. - Victoria!
Dean-be ütközött, mielőtt a műhelybe léphetett volna.
- Mi történt? - sóhajtott fásultan az apja, miközben hol rám, hol a szíve csücskére nézett feszült pillantással.Kurvára nem lesz ez így jó, be kellett látnia végre neki is. Vicky meg én vagy megöljük egymást, vagy megdugom őt, és mindent elbaltázunk, amit eddig felépítettünk. Egy sorscsapás volt nekem ez a kis csitri. A fasznak kellett visszajönnie...
Sziasztok Drága Olvasóim!
Remélem, sikerül benneteket alaposan meglepnem ezzel a fejezettel! Mivel szerdán elutazom pár napra, csak jövő héten lesz újabb fejezet, de addig is, nagyon szépen megkérlek Benneteket, hogy írjatok pár mondatot nekem! Mit szóltok ehhez a fejezethez?
Puszi, Arielle
