2014. július 6., vasárnap

17. fejezet

(Jimmy)

Gyönyörű volt a szoba, amit a hotelben kaptunk, igazi nászutas lakosztály. Hófehér ágynemű, tele virágszirmokkal, gyertyákkal. Nevetgélve néztünk körbe Gabby-val, de éreztem rajta a feszültséget. Nem lehetett neki könnyű, hisz ezen az estén búcsút kellett intenie az eddigi életének: immár az én feleségem volt, velem fog élni. Azt akartam, hogy később, mikor már őszbe csavarodott a hajunk, és a hamut is mamunak mondjuk, akkor is szép emlékként tekintsen vissza erre az éjjelre, így nem sürgettem. Az ő tempójában akartam haladni, türelmesen.  Ledobtam a zakómat egy fotelbe, és a nyakkendőmet bontogattam, mikor elém lépett, és egy mozdulattal leoldotta rólam. Még így is, hogy remegtek a kezei, ügyesebb volt nálam. Nem engedtem, hogy ellépjen a közelemből, végig simítottam az arcán, majd kibontottam a haját az elegáns kontyból. Hullámos, vörös loknik omlottak szét az ujjaim közt, mintha csak tűznyelvek nyalogatnák. 

- Nem foglak bántani, Gabby. - suttogtam egyenesen a szemébe nézve. - Nem szeretném, ha félnél tőlem, vagy a szextől.

- Hidd el, James, én pont annyira szeretném ezt, mint te. - mosolygott rám pironkodva. Nem tudta leplezni, hogy mennyire feszeng.

- Fogalmad sincs róla, hogy mennyire vágyom rád Gabrielle. - közelebb léptem hozzá, a karomba vontam, megcsókoltam. Édesen simult hozzám, én pedig lassan kicipzároztam a hátán a ruhát, és ellépve tőle hagytam, hogy a földre omoljon. Hófehér fehérneműben állt előttem, és a vörös kis loknikkal lélegzetelállítóan szép volt. Apró szeplőkkel borított bőre sápadtan fénylett a félhomályban, de még így is tisztán láttam, hogy mennyire zavarban van. - Tudtam, hogy szép a feleségem, de nem gondoltam, hogy ennyire. - mosolyogtam rá.

- Segítened kell nekem, James. Van persze fogalmam róla orvosilag, hogy minek is kell történnie most, de nekem nem ez a lényeg. Azt szeretném, ha boldoggá tudnálak tenni téged. - mondta halkan, mire elmosolyodtam. 

- Engedd el magad, édes. Aztán segíts levetkőzni. - kacsintottam rá. Elkezdte kigombolgatni az ingemet, majd lecsúsztatta a karjaimról, és az is a padlón landolt. Lerúgtam a cipőimet, hagytam, hogy az övemet is kioldja, majd megszabadultam a nadrágomtól is. Az alsónadrágom már csaknem szétrepedt meredező farkam miatt, de igyekeztem lassan haladni, türelemmel.

Felkaptam Gabby-t a karjaimba, az ágyhoz vittem, és a rózsaszirmokkal borított ágyneműre fektettem. Csak a gyertyák fénye pislákolt a szobában, barna szemei fogva tartották a tekintetemet, bizalmat sugárzott felém. Kikapcsoltam a melltartóját, de nem vettem le róla, rábíztam ezt a dolgot, inkább a lábához ültem. Levettem a cipőjét, finoman masszírozni kezdtem a lábfejét, amit jóleső sóhajtásokkal díjazott. Végigcsókoltam a lábfejét, majd az egész lábát, de mikor a bugyijához közeledtem, elhúzódott. Rámosolyogtam, zavarban volt. A hasán folytattam, fel egészen az apró kis mellekig. Pironkodva vált meg a fehérneműtől, én pedig bódultan ízleltem meg sötét bimbóit. Lehunyta a szemeit, szaggatottá vált a lélegzete, én pedig tovább ingereltem a mellét, miközben a kezemmel a hasán haladtam lefelé. Ahogy a szeméremdombjához értem, megvonaglott az érintésemtől. 

- Ez az Gabby... - suttogtam a mellkasára. - Csak élvezd, ahogy érintelek.

- Olyan bűnösnek tűnnek ezek az érzések... - suttogta aggódó arccal. Számítottam erre a vallásossága miatt, nem ért váratlanul a habozása. 

- Csak engedd el magad erre az egy éjszakára. - mondtam nyugtatóan. - Megpróbálod a kedvemért? - néztem rá kérlelően. Kezemmel még mindig a szeméremdombját simogattam. 

- Szeretlek. - felelte egyszerűen, és nekem ez bőven elég volt.

Lehúztam róla a csipkés franciabugyit, és leplezetlenül szemlélgettem vörös szeméremét. Pont olyan színe volt, mint a hajának. Sosem szerettem, ha egy nő nem szőrtelenítette magát a kellő helyeken, de most valahogy semmiféle ellenérzés nem volt bennem. Szerettem őt, és ha ő így érezte jól magát, engem nem zavart. Kedvtelve nézegettem őt, mire szégyenlősen összezárta a combjait. Arca lángvörösre gyúlt.

- Ne takard el magad előlem. A feleségem vagy, én pedig nézni akarlak. - mosolyogtam rá, mire lassan szétnyitotta a lábait, én pedig közéjük térdeltem. Lassan közelítettem felé, szelíden csókoltam meg. - Érints meg, édesem! - esdekeltem a szájába, mire szorosan magához húzott.

Merev farkam hozzásimult az alhasához, és tudtam, hogy nem sokáig fogom bírni már az időhúzást. A csókunk egyre intenzívebbé vált, én pedig ismét a lába közé nyúltam, és a csiklóját kezdtem ingerelni. Pontosan tudtam, meddig mehetek el, hogy éppen ne élvezzen el. Ismertem már annyira a női testet, hogy biztos kézzel irányíthassam őt. Gyorsan felvettem egy óvszert, és amilyen óvatosan csak tudtam, belé hatoltam. Az első görcsös összerándulásnál megálltam. Éreztem a szűzhártyáját a péniszem hegyével, és tudtam, hogy tisztában van vele, fájdalmas lesz ez számára. Apró csókokkal borítottam az arcát, ő pedig a hátamba kapaszkodott.

- Ne haragudj édesem! - nyögtem a nyakába, majd egy gyors mozdulattal átszakítottam az ártatlanságát bizonyító kis hártyát. Körmei a bordáimba vájtak, élesen felszisszent, és egy apró kis könnycsepp csordult ki a szeméből. Elfordította a fejét, nem akarta, hogy észrevegyem, de már késő volt. Két kezembe fogtam az arcát, letöröltem a könnycseppet, és nem eresztettem a tekintetét. 

- James... - szabadkozni próbált, de én megráztam a fejem.

- Csak rám figyelj édes. Olyan finom vagy... - suttogtam, majd mozogni kezdtem benne. 

Igyekeztem nagyon óvatos lenni, nem akartam feleslegesen fájdalmat okozni neki, de nagyon nehezen értem el, hogy újra elengedje magát. Lassan simogatni kezdte a hátamat, hallottam, ahogy gyorsult a légzése, így fokoztam egy kicsit a tempót. Egyik kezemre támaszkodtam, le sem vettem a szemem róla, másikkal pedig a bal lábát a levegőbe emeltem a térdhajlatánál fogva, hogy mélyebbre kerülhessek. Szinte azonnal reagált a teste. Éreztem a ritmikus összehúzódásokat, láttam az arcán a meglepettséget, hallottam, ahogy egy apró sóhaj szakadt ki belőle. Ennyi pont elég is volt nekem. Eleresztettem a lábát, a nyakába fúrtam az arcomat, két tenyerembe fogtam a formás kis fenekét, és három mély, határozott lökés után elélveztem. Sokáig feküdtem rajta, és csak remegtem, miközben a hátamat, tarkómat simogatta az ujjbegyeivel.

- Gyere édes, tusoljunk le. - motyogtam a nyakába.

- Még mindig remegsz. - suttogta. Aggódva tekintett rám.

- Nincs semmi baj, csak nagyon élveztem. - mosolyogtam fel rá, mire elpirult. - Sose volt még orgazmusod, Gabby?

- James... - levegő után kapkodott, annyira zavarban volt.

- Eszméletlenül jó érzés volt, ahogy a farkam körül lüktettél. - mondtam, miközben lekászálódtam róla, és leszedtem a gumit magamról. 

- Nem hiszem, hogy ilyen mértékben kellene ezt az aktust kitárgyalnunk. - felelte zavartan.

- Házasok vagyunk. Mindent megbeszélhetünk egymással, édesem. - mosolyogtam rá, majd a kezem nyújtottam felé.

- Menj csak nyugodtan zuhanyozni, James. Én majd utánad. - rázta a fejét, és maga elé fogta a takarót. 

- Viszlek, ha nem jössz önként. - fenyegettem meg játékosan, mire elmosolyodott, és hagyta, hogy felhúzzam az ágyról, de a takarót még mindig maga elé tartotta, hogy ne lássam őt. Egy mozdulattal kivettem a kezéből, az ágyra hajítottam, őt pedig húztam magammal a fürdőbe. 

Sokáig folyattuk magunkra a meleg vizet, jól esett, és fel is frissültünk tőle, azonban nem kerülte el a figyelmemet, hogy Gabby mindvégig próbált háttal helyezkedni nekem, hogy ne lássam őt, és ő sem akart igazán látni engem. Átöleltem hátulról, a tarkóját puszilgattam. Riadtan próbált elhúzódni, de nem engedtem, hátsójához dörgöltem a farkamat.

- Nem tetszem neked, Gabby? - kérdeztem halkan.

- Túlzottan is tetszel, James. Csak sosem volt ilyen élményekben részem, és hiába vagyok kíváncsi, zavarba ejtesz állandóan. - mondta.

- Ne gondolkozz túl sokat ezeken a dolgokon, csak élvezd, hogy szeretlek téged. - feleltem, majd a mellére csúsztattam a kezem, és simogatni kezdtem. Bimbója lassan megkeményedett az ujjaim alatt, és hetykén felfelé meredt. Megfogtam az egyik kezét, hátrahúztam, és a farkam köré vontam. Zavartan kapkodta a fejét, riadtan nézett rám. - Nagyon régóta ennyire kívánlak téged. - mondtam miközben rákulcsoltam az ujjait, és lassan előre-hátra mozgatni kezdtem a csípőmet.

- Mit csinálsz? - kérdezett vissza aggódva.

- Veled fürdök. - nyögtem a hajába, majd a csiklóját kezdtem dörzsölni, simogatni.

- Menjünk vissza az ágyba? - kérdezte halkan. Pontosan ugyanúgy tartotta a kezét, ahogyan a farkamra tettem, de nekem kellett mozogni.

- Mozgasd a kezed édes. Szerezz nekem örömet. - kérleltem.

- Nem tudom, hogyan csináljam. - súgta, mire megmutattam neki. Kicsit ügyetlen volt még, de nem vártam, hogy egyből mindent tökéletesen meg tudjon csinálni. Lesz még rá időn bőven, hogy a kedvemre formálhassam. 

- Dőlj előre Gabby. Támaszkodj a csempének. - utasítottam egy idő után.

- Menjünk inkább az ágyba, Jimmy. Nem tűnik megfelelő helynek erre a zuhanyzó. - vonakodott.

- Bízz bennem, édes. - mondtam, majd a tenyerem a hátára helyeztem,  és enyhe nyomást kifejtve rá, engedelmesen tette, amit mondtam. Óvatosan hatoltam belé, de így összerándult az érzéstől. - Feszítelek még mindig? - kérdeztem, mire hirtelen elhúzódott tőlem, én pedig kicsusszantam belőle.

- Én... én nem egy pornós vagyok, hogy ezt csináld velem. - mondta halkan.

- Gabby, a pornósok egészen más dolgokat művelnek, hidd el nekem. Minden házaspár szeretkezik ebben a pózban. - simogattam meg az arcát. - Túlreagálod a dolgokat. Lazulj el, édes.

- Nem hiszem, hogy Ádám és Éva ilyen pozitúrákban szeretkeztek volna. - rázta a fejét.

- Azóta sok idő eltelt, hogy ők éltek, én pedig tapasztaltabb vagyok, mint akkor Ádám volt. - nevettem fel.

- Más nőkkel szeretkeztél így? - kérdezte.

- Azok a nők nem számítanak, ahogy az sem, amit csináltam velük. Csak veled szeretnék lenni Gabrielle. - néztem rá komolyan, és magamhoz húztam. - Nem akarom, hogy félj tőlem, és azt sem, hogy elutasítsd az érintéseimet. Nézz rám édes! - toltam el magamtól, és rámutattam kőkemény farkamra. - Úgy kellesz nekem, mint a levegő! Eszelősen kívánlak!

- Vigyél vissza az ágyba... - kérte szelíden, én pedig nem tudtam ellenállni neki.

Elzártam a vizet, karomba kaptam őt, és az ágyhoz vittem. Ugyanúgy szeretkezett velem, ahogyan a szüzességét elvettem, gyakorlott mozdulataimmal pedig hamar újabb gyönyörben részesítettem őt. Összebújva aludtunk el, és én boldog voltam, hogy elvettem őt feleségül.

2 év múlva még mindig ugyanazt éreztem iránta, mint a kapcsolatunk elején. Az ő belvárosi lakásában éltünk, és nagyon jól kijöttünk egymással. Igazából a munkán kívül minden időnket együtt töltöttük, a végtelenségig tudtunk beszélgetni. Szerette a barátaimat, a családomat, és valami elképesztő módon szeretett engem is. Tisztán láttam a szemében a csodálatot, amivel tekintett rám. Ha tudtam volna, hogy a házassággal ennyire elmélyül érzelmileg a kapcsolatunk, már korábban elvettem volna feleségül őt. Tökéletes társam volt minden szempontból, még akkor is, ha megalkuvással járt ez a részemről.

A szex volt az egyetlen dolog, amiben nem tudtam lenyűgözni őt. A testiségről nem is igazán tudott vagy mert nyíltan beszélni, így meglehetősen nehéz dolgom volt vele. Merőben más szemlélete volt ezzel kapcsolatban, és tudtam, hogy én sok vagyok számára. Más hőfokon égtünk. Az elején próbált ő alkalmazkodni, de engem érzékenyen érintett, ha nem lelte igazán élvezetét a szexben, így nem erőltettem a dolgot. Frusztrált voltam, és ambivalens érzések ébredtek bennem a házasságunkkal kapcsolatban. Szerelmes voltam a feleségembe, de nem dughattam meg őt. Gabby csak szeretkezni szeretett. Félhomályban. Misszionárius pózban. Utána külön fürödtünk, és amíg én tusoltam, ő az esti imát mondta a rózsafűzérét szorongatva.

Néha úgy éreztem magam, mintha egy becstelen gonosztevő lennék, aki bűnbe vitt egy apácát, és ez ellen nem tudtam mit tenni. Vágytam a szenvedélyre, és egy kiadós dugásra, ahol nem kellett azzal foglalkoznom, hogy óvatos legyek.  A legszarabb az egészben az volt, hogy Gabrielle annyira szeretett engem, és érzelmileg olyan élményeket nyújtott, hogy még én éreztem magam telhetetlennek. 



- Victoria! Jonathan! - fújtatott anya, mint egy megvadult állat. Most láttam először igazán összetörtnek. Elégtételt éreztem, amiért sikerült megaláznom őt, de aggódtam is, hogy John-ra milyen hatással lesz a viszonyunk kiderülése. John elengedte a lábaimat, én pedig segítettem neki rendbe szedni gyorsan a nadrágját, hogy anya felé fordulhasson. Tekintetünk egy pillanatra összetalálkozott, ő pedig némán szavakat formált, hogy csak én érthessem őt: "nem lesz semmi baj". Velem tuti nem lesz semmi baj, de vele? Vajon nagyapa és nagymama mit fognak ehhez szólni? 

-Allison... - fordult anyához John, de ő hisztérikus ordítozásba kezdett.

- Megosztottam veled az életemet, mindenemet! - túrt a hajába anya mindkét kezével. Tehetetlen dühe élvezettel töltött el. Elvette tőlem, amire a legjobban vágytam, így elvettem tőle a gondosan kialakított életét. Fair voltam, úgy érzem. - Mégis mióta tart a viszonyod a lányommal? Nem vagyok elég neked én? Hűséget fogadtál nekem az oltár előtt! Szerettelek téged! Az apám vezető beosztásba tett téged...

Ekkorra már az egész vendégsereg ezt a cirkuszt hallgatta szájtátva. Nagyapa odasietett a zokogás szélén álló anyához, és megragadta a karját, talán attól tartva, hogy egyedül anyám elájulna, vagy összerogyna. John, amikor végre megszólalt, erősebbnek és nagyobbnak tűnt a szememben, mint egész eddig valaha. Büszke voltam rá, mert az én művem volt, hogy ő sarkára tudott állni ezzel a családdal szemben. Nem hagyta magát megfélemlíteni többé. Tényleg kirántottam a seggéből azt a jelképes karót...

- A mi életünk mindig csak erről szólt Allison! - kiabált vissza John, miközben körbe mutatott. - Elegem van belőle, hogy folyton valaki seggében tartsam a nyelvemet! És nagy tévedésben vagy, ha azt hiszed, hogy szerettél engem! - legyintett. - Te még mindig Taylor-t szereted, és ezzel te is tisztában vagy, csak félsz beismerni. Félsz az apádtól és az anyádtól.

- John, csalódtam benned...- ennyire telt nagyapától, és többé rá sem pillantott. Engem vett célba. - Victoria, minősíthetetlen a viselkedésed. Állandóan szégyent hozol a családunkra.

- Van valakinél egy zsebkendő? - kérdeztem fesztelenül, mire egy fiatal nő felém nyújtotta monogramos vászonzsebkendőjét. Minden szégyenérzet nélkül benyúltam a lábaim közé, és megtöröltem magamat. John spermája már kezdett a combomon csorogni kifelé. - Kösz, így már jobban érzem magam. - mosolyogtam a nőre, majd a kukába hajítottam az anyagot.

- Még erre is képes vagy, te hálátlan perszóna? - üvöltött fel nagyapa, és megindult felém. - Porig akarsz alázni engem?

John elém lépett, és erősen megragadta nagyapa ütésre emelt kezét. Életemben először láttam igazáén meglepettnek Charles Wanderwoods-ot.

- Ha egy ujjal hozzá mersz érni, eltöröm a karodat! - sziszegte John a fogai közt. - A felmondásom reggel az asztalodon vár majd...

- Neked egy ilyen riherongy cafka kell a lányom helyett? - hörögte nagyapa. - Ez csak egy mocskos kis kurva! Ugyanolyan rosszvérű, mint az apja!

- Ez a lány százszor többet ér, mint a hazug lányod! - felelte John, majd ellökte magától nagyapát, és anya felé fordult. - Elválunk. - mondta szárazon, majd a kezemért nyúlt, én pedig követtem őt.

- Victoria! Victoria! - kiáltott utánam anya, de nem néztem vissza.

- Kitagadlak a családunkból te hálátlan szuka! - mennydörögte nagypapa. - Soha be ne tedd a lábad ide! A pénzemet pedig felejtsd el örökre!

John autójában ülve megálltunk egy pillanatra. Hátradőltünk a kényelmes autó ülésén, és őszintén, tisztán felnevettünk. Megfogta a kezemet, apró csókot lehelt rá, majd mélyen a szemembe nézett.

- Életem legjobb dugása vagy, mindig. - mosolygott rám.

- Nem akartam, hogy bajba kerülj miattam... - motyogtam bűnbánóan, de megrázta a fejét.

- Én ugyanúgy akartam ezt, mint te. Sőt, talán még jobban is. Semmit ne higgy el, amit mondanak rólad, te egy csodálatos ember vagy, Vicky. - pillantása szinte simogatott.

- Örülök, hogy így alakult ez a dolog kettőnk közt, John. - mondtam őszintén. Elindította a motort, hazafelé vette az irányt.

- Én is Vicky, de úgy gondolom, jobb ha egy időre külön válnak az útjaink. Itt az ideje, hogy visszamenj Vancouver-be. - nézett rám komolyan.

- Tegyem tönkre apa életét is a viselkedésemmel? - horkantam fel.

- Nem maradhatsz itt New York-ban, és nincs más hely, ahol nagyob biztonságban lennél, mint apád mellett. - erősködött.

- Nem fenyegetne veszély máshol sem. - ráncoltam a homlokom.

- Saját magad vagy a veszély időnként. Apád tud kezelni téged. - magyarázata ésszerűnek tűnt. - Nyilvánvaló, hogy a Wanderwoods vagyonból többé egy fillért sem kapsz majd. Összepakolunk, kiviszlek a reptérre, és felülsz egy gépre. 

- Nem fizetheted ki mindezt helyettem. - ellenkeztem.

- Meg kell engedned, hogy gondoskodjak rólad, Vicky. Kifizetem az utazást, adok egy kis készpénzt, hogy ne szenvedj hiányt semmiben, és taxizni tudj Vancouver-ben. Ennyit a lelki békém nekem megér. Nem fogom engedni, hogy ízekre szedjenek téged miattam. Ezzel nekem kell megküzdenem, nem neked. Elmész apádhoz, és ha lecsitultak a dolgok itt, majd beszélünk. - olyan határozott volt, hogy nem tudtam ellenszegülni. Mikor lett John férfias férfi? Baromi szexi volt, ahogy komoly arccal magyarázott.

- És mi lesz velünk? - kérdeztem halkan.

- Kell egy kis távolság egy időre, Vicky. - nyelt nagyot. Nem nézett rám. - Lehet, hogy csak szex volt köztünk, de az kurva jó volt. Ha mellettem vagy, nem tudok gondolkodni, és nekem most muszáj lesz józan ésszel szembe kerülnöm a családoddal.

Megértettem őt, így tettem amit mondott. Összepakoltam a ruháimat és a legszükségesebb dolgaimat, miközben ő is ezt tette a saját szobájában. Lepakolt az autóba, majd kivitt a reptérre. Szerencsémre pont volt még egy szabad hely a Vancouver-be tartó gépen, és csak negyed órát kellett várnom a felszállásig. John  végig velem maradt. Mellettem ült a váróban, a kezemet szorongatta. Mikor szólították a járatomat, erőteljesen dobogni kezdett a szívem, és összeszorult a torkom. Rádöbbentem, hiányozni fog nekem John. Könnyes szemmel néztem fel rá a bőröndöm foggantyúját markolva.

- Basszus Vicky... - bosszankodott a könnyek miatt. - Ne foglalkozz velem. Minden oké lesz.

- Hiányozni fogsz... - suttogtam, mire a karjaiba vont. Szorosan ölelt, alig akartam elengedni. Megcsókoltam, de hamar eltolt magától.

- Menj! - kért erőteljesen. Elengedtem őt, és a terminál felé vettem az utat. Mielőtt eltűntem volna az ajtó mögött, még visszafordultam, és mosolyogva integettem neki, amit ő szintén vidáman viszonzott.

Elfoglaltam a helyemet az első osztályon, és előkotortam a viharvert MP3 lejátszómat. 6 éve kaptam apától, és azóta is azok a zenék voltak rajta, amiket Jimmy akkor nyáron rárakott. A gyomrom hirtelen görcsbe rándult a felismeréstől.

Újra találkoni fogok Jimmy-vel alig néhány óra múlva....




Meghoztam a friss fejezetet, remélem tetszett Nektek! Kérlek szépen, ha olvastátok tiszteljetek meg egy kommenttel, érdekelne a véleményetek!

Köszönöm, puszi. Arielle

2 megjegyzés:

  1. Szia ;)
    úristen úristen úristen ... Nagyon nagyon jó lett :D jimmy házassága nem túl jó szerintem... Jól átjött gabriella vallásossága és a szexszel szembeni érzései, álláspontja... Jimmy kételyét is éreztem a sorok között /de lehet csak bele akartam látni / pl. A házasságával, a szexszel... Vicky meg ... Hát nagyon örültem hogy john kiállt magáért meg minden , mert eddig egy kis nyápic , nyalizós embernek lehetett meg ismerni ... De most .... Ez nagyon tetszett :) jajjj meg hogy végre vicky visszamegy :D most lesz csak igazán izgalmas majd :D kiderülnek majd mindkét oldalról a dolgok az elmúlt évekről :D :p jujjj már nagyon várom :D
    kövi feji kb mikorra várható majd??? / csak mert alig birok ilyen kor már most magammal ;) /
    üdv Timi
    u.i: jó történetnél, jó írónál sajna mindig nagyon nagyon kíváncsi vagyok :) remélem ezért a folytatással kapcsolatos kérdéseimet most és a jövöben is el fogod nézni nekem :D

    VálaszTörlés
  2. Szia Timi!

    Tudtam, hogy ezzel a fejezettel ilyen hatást érek el :D de muszáj volt így megírnom.
    Jimmy azt kapta, amit választott magának. Hiába szereti Gabrielle-t olyan nagyon, ha nem működnek a dolgok a hálószobában.
    Vicky mellett John ki tudott teljesedni, és lehet, hogy most külön váltak, de még keresztezhetik egymás útjait :)
    Igyekszem nagyon izgalmasra megírni Vicky és Jimmy újra találkozását, és remélem, hogy tetszeni fog neked! :D
    Elkezdtem írni fejit, ahogy van időm folytatom is, és rakom is fel, ha kész.
    Kérdezz csak bátran, örülök minden betűnek, amit írsz nekem!!!!!!!! <3

    Igyekszem :) Puszi, Arielle

    VálaszTörlés